Netgear NAS: több mint hálózati háttértár

Stora próbája

Nem csak külsejében, hanem kezelőfelületében is teljesen a kezdőkre szabta a Netgear a Storát. Annyira, hogy közvetlenül számítógéphez kötni nem is nagyon lehet, konfigurálása pedig internetes kapcsolatot igényel. Azt mondhatnánk, hogy ez egy kicsit sok követelmény. De manapság hol nincs egy router és internetkapcsolat? Ilyen helyzetben pedig elég bedugni a Storát, és elindítani a CD-jén található alkalmazást. Sajnos az csak angolul beszél, magyarul nem.

Először is internetkapcsolat mellett regisztrálnunk kell a masinát, majd létrehozhatunk egy rendszergazda felhasználót. Ezután jön az adattárak elrendezése: két winchester esetén RAID1 (tükrözés) és JBOD mód közül választhatunk. Előbbi az adatok dupla tárolása miatt biztonságosabb, de kisebb (feles) kapacitást biztosít. Utóbbinál nincs duplázó biztosítás, de a teljes tárkapacitást kihasználhatjuk. A következő lépés szokatlan volt a NAS-oknál. Aktiválhatunk egy havidíjas Stora prémium szolgáltatást, melyben olyan nyalánkságok vannak az alapcsomagon felül, mint előlapi USB csatlakozóról gyorsmentés, a tárak elérése interneten keresztül nem csak számítógéppel, hanem akár mobiltelefonnal is, RSS feed a NAS tartalmának módosulásáról, képeink automatikus feltöltése Flickr fiókunkba, látványosabb kezelőfelület. Persze ezek nélkül is marad elég érdekes és hasznos funkció, de a standard Stora rendszernek azért van egy olyan korlátozása, ami nekünk eléggé fájt: csak három felhasználót lehet vele létrehozni, míg a prémium csomagban ez korlátlan. A prémium csomag 30 napig ingyenes, utána viszont 19,99 dollár éves díjat kérnek érte.

Ezzel le is zárul a masina kezdeti konfigurációja. Most már böngészőablakban megnyitva a tényleges kezelőfelületét kapjuk, ami sajnos szintén nem beszél magyarul. Három fő része van, az Albums (albumok), a Media Library (médiakönyvtárak) és a Preferences (beállítások).

A fő dolgok a médiakönyvtárban történnek. Itt láthatjuk azt is, hogy a Stora automatikusan felépített egy olyan könyvtárstruktúrát, ami a legtöbb otthoni felhasználónak megfelel. Ebben a hálózat minden tagja által elérhető állományokat a Family (család) előtagú mappákban találjuk, ezen felül saját felhasználóinknak is vannak saját mappái. Különböző megjelenítési formák között válogathatunk, ráadásul a webes felületben van médialejátszó is. Az egyszerűbb kép-, hang- és videóformátumokkal meg is birkózott, de a komolyabb kódolású és mkv konténerbe pakolt filmekkel már meggyűlt a baja.

Azokat érdemes inkább a támogatott médiamegosztó vagy streamelő eljárások valamelyikével kezelni. olyanból pedig van bőséggel a Storában. A DLNA-t rendszerint a szórakoztatóelektronikai eszközök (főként tévék) támogatják, az UPnP-nek pedig a hálózati médialejátszók és számítógépek örülnek majd. Emellett van még FTP és klasszikus Windows, Linux vagy OS X alapú fájlmegosztás.

Mi valahogy tesztelés közben, gyakorlott hardveresként nem éreztük különösen hasznosnak a főmenü albumos részét. Akinek viszont nincsenek rendszerezve a fotói, filmjei és zenéi, szépen – és főként egyszerűen – albumokba csoportosíthatja. Mondjuk egy nyaralás képeit, kedvenc zenéinket lehet így összeszedni, és a webes felületen keresztül megnézni. Akkor látványos ez, ha a prémium Stora csomaggal például a nagyinak demózunk interneten keresztül. Ráadásul a kedves mamának a befőzés és süteménysütés közben szólhat az RSS olvasó is, hogy kis unokája újabb képanyagot tett fel.

Még egy elég hasznos része van a Storának: a beállítások között találjuk az adatmentő funkciót. Ez is amolyan „egységsugarú”, de egészen hatékony. Kompatibilis a Windows Backup és az OS X Time Machine technológiájával, egyszerű felhasználóknak pedig több nem is kell. Alapvető felhasználói fiókos, hálózati és rendszerbeállítások közül talán még a fix IP megadását emelnénk ki. Ezzel közvetlenül számítógépre vagy DHCP kiszolgáló nélküli hálózatba köthető a Stora.

Akcióban egészen korrektül tette a dolgát a kicsike. Szerencsére számoltak nála azzal, hogy az otthoni felhasználó esetleg valahova a környezetébe, hallótávolságon belülre teszi, nem pedig valami szerverszobába, ezért hűtése (6 centis ventilátor) szépen, diszkrét csendben dolgozik. Konfigurálását megcsinálni lényegesen egyszerűbb volt, mint leírni. Utána viszont 4-5 órát szöszölt a 2 x 2 TB-os RAID1 tömb felépítésével. Elvileg eközben is lehet piszkálni, de mi inkább békén hagytuk.

Flash-alapú kezelőfelületétől először idegenkedtünk, de végül is egy átlagfelhasználó számra, aki nem Norton->Windows->Total Commanderen nőtt fel, ennél jobbat nem lehet csinálni. Minden a helyén volt, ott ahol nagymami vagy hugi kereste volna, ezért nem tűnt akkora bajnak, hogy a help csak egy link a 133 oldalas felhasználói kézikönyvre. A magyar nyelvet viszont hiányoltuk.

Komolyabb felhasználás közben elsősorban a sebesség tetszett. Fast, vagyis 100 Mbps-os Etherneten a Stora olyan gyors volt, mintha egy másik számítógépre másoltunk volna. Átvitelei sebessége 8-10 MB/s környékén alakul. Lazán tudtunk róla HD filmet nézni, miközben éppen képeket másoltunk rá. Sajnos gigabiten csak egy rövidebb, FTP-s körre volt időnk. A RAID1 tömböt FTP-n keresztül 20-25 MB/s-os sebességgel tudtuk olvasni, írni nagyjából ennek a felével sikerült. Két darab 2 TB-os Seagate Barracuda 7200.11 Low Power merevlemezzel a Stora fogyasztása legfeljebb 25 watt volt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés