Belső
Belül sajnos a fekete billentyűzet köré rittyentett, világos, csuklótámasznál ívelő felület nem fémből, hanem műanyagból készült, így tapintásra nem olyan kellemes és igényes, mint látványra. Fölötte a tükörrel kávátlanított kijelzőn már nem is szomorkodtunk, ez a trend, csak annyit jegyeznénk meg, hogy a prémium kategóriában azért legalább 1600x900 képpont illene a kommersz 1366x768 helyett. Alatta a billentyűzet körüli résznél valamivel sötétebb árnyalatú sávban találjuk a hangszórókat, jobbra a kéken világító bekapcsolót, balra pedig a hangerő szabályzóit és a vezeték nélküli hálózati eszközök kapcsolóját. Magát a billentyűzetet közepesen igényesnek neveznénk. Az R580 klaviatúrájánál jobbnak tűnt, de a Sony vagy az Apple prémium gépeinél tapasztalt szintet nem éri el. Ahhoz kicsit kemények a gombjai, nem olyan elegáns a visszajelzésük.
Problémásnak találtuk a tapipadot. A kijelző oldalarányához igazodó eszköz kellően méretes darab ugyan, de felülete nagyon nem jött be se nekünk, se ismerőseinknek, akik kipróbálták. Lehetne jóval érdesebb, mert rövid használat után síkossá, pontatlanná vált, a minimalista dizájn jegyében születetett, ám nem túl szerencsésen sikerült gombkialakítás, pedig csak rontott a helyzeten. Nem igazán különülnek el a billentyűk az érintőfelülettől, hanem annak alsó felét le lehet nyomni. Kattan is, mintha gomb lenne, ám nem történik semmi.
Alul azzal a furcsasággal találkoztunk, hogy a hatcellás, 61 wattórás akkumulátort nem lehet kiszerelni. Ez eleinte nem jelent majd problémát, de mi lesz akkor, ha már veszt teljesítményéből, és cserélni szereténk? Csak a cserélhető, bővíthető alkatrészekhez, vagyis a memóriához és a merevlemezhez fértünk hozzá, melyből az utóbbi volt a kivétel a Samsung „minden komponenst házilag gyártunk” stratégiában: a Samsung kijelzőpanel, memória, optikai meghajtó és akkumulátor mellett a merevlemez Western Digital gyártmányú volt. Dicséretesen kipárnázták.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
