Technikai részletek
Kijelzőben amolyan közepes volt a Samsung QX510. A felhasznált TN+film panel nem elsőrangú, de a felbontást leszámítva a konkurens prémium gépek monitorai sem sokkal jobbak. Kalibrálás előtt nagyon gyengék voltak az árnyalatai, utána viszont átlagosan pontosak lettek. Az Intel IGP-vel készített színprofil innen tölthető le, a maximálisnál eggyel alacsonyabb fényerőn adja a legpontosabb árnyalatokat. Ami a fényerőt illeti, a monitor 188 cd/m²-es maximuma nem egy világbajnok érték, az 1 cd/m²-es minimummal elég gyér, 200:1 alatti kontrasztarányt adott, ami közepesen világos környezetben sem tudta legyőzni a monitor elé tett „tükröt”.
Hő- és hangtesztünkben arra jutottunk, hogy a Samsung QX510 nyugalomban és alacsony terhelésen kellemesen hűs, hátulra helyezett szellőzőnyílása révén pedig halknak hat. Amikor viszont alaposan meghajtottuk, felső része komolyan felmelegedett. Talán azért, mert a fedél felnyitva leárnyékolja a kimeneti nyílás jelentős részét. A notebook bal felső sarka bőven 40 °C fölé melegedett, ami a téli hidegben kellemes lehet, de nyáron – különösen a másik oldal relatív hidegsége mellett – elég kellemetlen tud lenni. Még ennél is rosszabb, hogy középen, ahol a hűtés van, a monitor alatt 51 °C-os felületet érinthetünk meg, ami már kissé égeti is az ujjbegyet.
Játék közben a Samsng QX510 időnként 35 dB-re hangosodott, ami már a komoly játékos notebookokra jellemző, halk környezetben eléggé zavaró szint. Szerencsére ezt legalább hátrafelé kiabálta ki, így nem a használóját fogja zavarni a hang, előtte ülve 7-8 decibellel kevesebbet, vagyis elfogadható zajszintet érzékeltünk csak. Ennél lényegesen halkabbra a konkurensek sem tudják megcsinálni hasonló teljesítményű modelljeiket.
Akkumulátorban a QX510 kicsivel jobb a versenytársaknál. Nem igazán értjük miért, de gyakran a méretes 15,6 hüvelykes, elég komoly hardverrel szerelt presztízsgépekbe is 50-55 Wh körüli akkut tesznek. Samsungunk 61 wattórája úgy tíz százalékkal jobb az átlagnál, így a nyugalomban lekapcsoló diszkrét VGA és a takarékos processzor mellett majdnem hat óráig elég volt a delej. Mondjuk ez még távol van a gyártó oldalán látható 7,2 órától, pedig tényleg mindent visszavettünk, csak egy szövegállományt és a merevlemezt pörgettük. Utóbbi kikapcsolásával talán tényleg el lehet érni a jelölt értéket, de az már minden lesz, csak nem notebookhasználat. Videózni az Intel IGP-vel kereken négy órát tudtunk, ami a nyugalmi eredményhez hasonlóan elég korrekt. A szebb képet biztosító – ezt inkább külső képmegjelenítőn látni, semmint a beépítetten – GeForce-szal a móka úgy háromnegyed órát rövidült. Teljes terhelésnél kinyitotta a torkát a CPU és a GPU, közösen kevesebb, mint másfél óra alatt felfalták az akkut.
Van itt még egy dolog, amit meg kell említeni az akku kapcsán: a QX510 BIOS-ában alapból be volt kapcsolva egy akkukímélő üzemmód, ami csak 80%-ig engedte tölteni a telepet. Ezzel lényegében elveszítjük az üzemidő ötödét, az akkus értékek 4,8, 3,2 és 1,1 órára csökkennek, de a telep – ami ne felejtsük el, be van építve a burkolat alá – várhatóan később öregszik majd el. Hogy mennyivel, nos, azt nem tudni. Az viszont tény, hogy töltéskor az első 80% úgy másfél óra alatt beleugrott az akkuba, az utolsó ötöddel viszont még több mint egy órát dolgozott.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
