Hirdetés
-
Elcsípte a Huawei kameratelefonja az első helyet
ma A Pura 70 Ultra a DxOMarknál tarolt.
-
Posztapokaliptikus Radeon kártya készül a Sapphire műhelyében
ph A Navi 32 GPU-ra épülő, limitált darabszámú modell a vizuális dualizmus jegyében született, és a 11 Bit Studios láttamozta.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
Új hozzászólás Aktív témák
-
öregjakab
újonc
Fém és fa mint építési anyag.
Egy ipari környezetben felépítenek egy acélból készített tornyot, „kilátót” akkor nem véleményezem.
Ezek a kilátók fa környezetében, erdőben lettek, lesznek felállítva. Természetes környezetben egy acélból készült műtárgy számomra környezet idegenként tűnne. Függetlenül attól, hogy a funkcióját ragyogóan ellátja.
Az erdőben egy kilátó torony legyen esztétikus, illeszkedjen a környezethez/be. Neveljen, formálja az ízlést is. (Állítólag ezen a területen is vannak hiányosságaim) A fa mint alapanyag önmagában kínálja a szépséget. A kialakítás fokozza az építmény szépségét. Ha ez igaz, akkor a kivitelező tegye bele a lelkét és szakmai tudását.
A konkurenciáról is feltételezem, hogy tudna igényes munkát is végezni.
Lehet, hogy a megrendelő a megrendelési összeget szabta alacsonyra és ezért történt a sok acél alkatrész felhasználása a részéről.
De annyira azért nem vagyok megengedő, ahogy a felfogatott tartó szerkezet és a feljáró egymással lett illesztve.
Bim kivitelezésénél is vannak acél alkatrészek, de a kialakítása és alkalmazás számának alacsonyabb volta számomra szimpatikusabb.
Ha én lennék a megrendelő, akkor én az igényesebben kialakított kilátó megrendelése mellett döntenék, beleférnénk a 78000 €-ba.Üdv.
Öregjakab -
Soká
senior tag
válasz öregjakab #30851 üzenetére
"(Állítólag ezen a területen is vannak hiányosságaim) "
Most szívesem mondanám, hogy szerintem is
Tudod, ezzel a környezetidegen dologgal nehezen tudok mit kezdeni. Mert ezzel az erővel a fa kilátó is az. Tessék felkötni a legmagasabb fára néhány kötélhágcsót, aztán azon felmenni, ha már mindenáron odáig szeretnénk ellátni, mint majom őseink.
A legkörnyezetidegenebb dolog maga az ember. A vas kilátóttorony elől nem szalad el az a szarvas, az embert viszont már szagról sem bírja. És ki mondja meg azt, hogy mikörnyezetidegen? Az állatok? A fák? A fából ácsolt vadles, amit a vadászok használnak, az aztán természetes, mint ahogyan az is, hogy durrogtatva lelövik róla a szarvasokat. Én egy dolgot tartok környezetidegennek: a rosszul megtervezett és rosszul kivitelezett műtárgyakat. -
bim
veterán
Nem vagyunk ellene a fém használatának bizonyos körülmények között de itt tisztán látszik hogy a statikus beáldozta a kötelező szakmunkát annak az oltárán hogy a fém alapból erősebb kötést biztosít és gyorsítja a munkafolyamatot. Tisztában vagyok vele hogy pl. a toldásokat muszáj ezekkel a nagy vasakkal biztosítani mert az 1,3t tetőt ha fújja a szél 17m magasban akkor az első toldásunk ami 4 méteren van simán széttörne vasalás nélkül. Az andrásban feltett húzóvasakat is be kellett rakni.A kulcs ott van hogy ha valamit ugyan több munkával de tudsz egy vassal szemben alternatívát biztosítani akkor egyeztess a statikussal és tervezővel aki ha jóváhagyja akkor változtass. Voltak a középkorban is kovácsok akik gyönyörű vasalatokat készítettek. A fakötések remélem nem túlzok hogy évezred alatt fejlődtek ki. Ha a XX. század közepéig a vas csak a fa-fa kapcsolatának rögzítését biztosította akkor ma miért próbálunk meg minden kötést kiváltani vassal?
Lépcsőnél a berovás a legbiztosabb, legesztétikusabb és legnehezebben javítható. Amúgy megoldható a javítás mert ahogy látod gyámgerendára érkezik a lépcső amiről le sem kell csúsznia egészen a pofafánk mert 2,2cm ül be a fok. Cserénél kitekered azt a 21db lépcsőfokrögzítő csavart plusz azokat a csavarokat amik a pofafát rögzítik a gyámhoz és lefeszegeted. Nyilván nem versenyezhetünk a szögvassal cserénél de nem is ez volt a célunk. A fokok és a pofafa is vörösfenyőből van tehát elvileg nem mostanában fog eltörni.
Sziloplaszt csak trehányságot fed el és nem vízállóvá tesz.
A leragasztás azt jelenti hogy minden egyes gerendát deszkából ragasztanak arra az átmérőre amire szükség van. Ezzel egy 20x20-as gerenda a legellenállóbbá válik minden hatással szemben. Vagy simán kiragasztja azt az alakot amit mi két gerendából vágtunk ki. A váltakozó szálirány miatt ez a legerősebb megoldás. Ezt csak az teheti meg aki ezzel foglakozik. Azt az ominózus kilátót a Lignum készíti.Azokon a képeken amin gyönyörűen megvannak a fa fém kapcsolatok iszonyat drágák. Próbálj meg elkészíttetni egy 17 méter magas építményt ezzel a mestermunkával. A 23 misi nem takarná be azt a 1,5t vasat amit beépítettünk.
Ha te ács lennél szeretnéd e olcsó vasakkal elrondítani a munkádat? Ha ezek a vasak az általad említett kovácsolt erősítések lettek volna lehet magam kérem hogy több helyre tegyenek díszes vasalatot olyat mint pl. a régi váraknál alkalmaztak.
Japánok teljesen más tészta. Olyan keresztmetszetben azt a faminőséget itthon nem fogod megtalálni. Szeretnék én is olyan fával dolgozni de nálunk a csúcsfa az ha ragasztottat kapsz.
Egyáltalán nem sértődtem meg. Szeretem ha meg vannak vitatva az álláspontok. Ez nem azt jelenti hogy nem gondolkodtat el minden más vélemény. Ha valaki munkáról munkára jobb akar lenni nem engedheti meg magának azt a luxust hogy nem hallgatja meg mások véleményét. Hajó akkor változtatunk.Winner: Jól bírja a Triton az extrém igénybevételt. Le kellett venni a műanyag burkolatokat mert nem tudott ürülni a forgács rendesen de le a kalappal. Egyelőre a csapágycsere sem indokolt csak fel akarok készülni arra ha szükségessé válik.
[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
Köszönöm a válaszodat! Részemről kibeszéltük a dolgot, sokat tanultam belőle és jó lenne ezt újraolvasni mondjuk 10 év múlva. Helyszíni bejárásokkal együtt, látni, hogy mi hogyan viseli az időjárás viszontagságait.
"Ha a XX. század közepéig a vas csak a fa-fa kapcsolatának rögzítését biztosította akkor ma miért próbálunk meg minden kötést kiváltani vassal? "
Erre egészen egyszerű a magyarázat, de ezt már pedzegettem az előző hozzászólásomban is. A régmúlt embere nem azért alkalmazott mindenütt fakötést, mert azt tekintette jobbnak, autentikusabbnak, hanem mert nem volt módja, pénze, szerszáma, hogy tartósabb fém alkatrészeket alkalmazzon. Tehát kényszer hatására tolt bele több ácsmunkát az adott melóba. Csak ezt mára romantikus, könnyes szemmel átértelmezzük.
Persze ezzel nem akarom azt mondani, hogy a mai technológiai repertoár minden ízében szebbé-jobbá tette a világunkat, mert én sem szeretem, hogy bútorlapból készül szinte már minden, de azt is belátom, hogy ha nem lenne bútorlap, akkor már minden fát kivágott volna az ember, hogy csillapítsa a faigényét. Tehát a mai technológia nem feltétlenül a jóságról szól, hanem a megváltozott igényrendszerek kielégítéséről.Bim, arra még kíváncsi lennék, hogy szerinted, az általatok készített kilátó meddig üzemeltethető? Hány év múlva mondják majd azt az akkori illetékesek, hogy biztonsági okokból le kell bontani? Akár úgy is tippelhetsz, hogy feltételezzük a rendszeres karbantartást, meg úgy is, hogy többet nem nyúlnak hozzá csak használják.
-
pali923
aktív tag
Aztán van akinek ez tetszik, meg van olyan is, akinek nem.
Láttam egyszer egy dokumentumfilmet az első vashidakról amiket Angliában készítettek valamikor az ipari forradalom hajnalán. Annyira a fakötések világában gondolkodtak az akkori vasas mestek is, hogy a ma is létező fakötéseket másolták le vasból, komoly, egész folyókat átívelő hidakon. Az ékkötést alkalmazták vas alkatrészekkel, elég morbid volt, de működnek a hidak ma is. El kellett telnie némi időnek, mire kitalálták a szegecselést.A helyzet reménytelen, de nem komoly.
-
bim
veterán
Szerintem nem feltétlenül voltak anyagi megfontolásai a vas mellőzésének régebben. Azért már egy ideje volt minden faluban kovács és nagyobb birtokoknak saját kovácsműhelye volt. Egy példát mondanék erre. Voltam fent a fejér megyei bíróság padlásterében. Szép hagyományos fakötések, kötőgerendás kétállószékes szelemenes kézifűrésszel kivágott famunka. Készült 1905-.ben. Szerinted nem volt pénze az államnak vasat alkalmazni úgy hogy az alatta lévő összes födémszerkezet olyan kialakítású hogy I gerendák vannak sacc méterre egymástól és a közöket nagyméretű téglából kirakott vakolt boltívek amik felett homokkal kiegyenlítve és misung a teteje amibe párnafára szegezett palló volt. Az épület nagyságát tekintve ez száztonnás vasmennyiség. ahol volt pénz ott sem használtak vaslemezeket. Miért nem?!
5 év garit vállalni kell az unió miatt de 8 évente felülvizsgálat amin a kilátók 90% megbukik és bontás. Szeretném azt mondani hogy a miénk a maradék 10%-ban lesz.MAkovecz-re szeretnék annyiban reagálni hogy volt szerencsém építeni a Puskás akadémia ebédlőjét. Nem ácsként voltam ott hanem épp egy díszműbádogosnál dolgoztam mint szakmai kitekintés egy másik szakmára. Ott tapasztalt dolgokat írom most. Két lépés távolságból figyelve az ottani ácsmunkát sajnos észre kellett vennem hogy az esztétika oltárán szinte teljesen be lettek áldozva olyan dolgok mint a páraelvezetés. A tagoltságából adódóan vízzsákok alakultak ki több liter vízgyűjtéssel és ahol lehetett ott is el volt zárva a páravíz útja. Mind a rézlemez, mind a sapnyol hasított pala sima colos deszkára ütve ami mint szivacs fogja magába szippantani a vizet és tönkre megy. Én úgy gondolom amit 100 éve építettek azoknál kisebb az esély ezekre a hibákra.
-
darkipista
csendes tag
Szuper hogy megosztod ezeket a remekműveket velünk.
Én mondjuk szeretek bazinagy vasakat is használni,de a ti lépcsőtök sokkal jobb.A szögvasas lépcsőnél a fokok bütüje szabadon van,ha befúj a porhó a vas megfogja olvadozik rohasztja a végét.Az a 4-5 centi nem lehetetlen hogy pár év múltán ha nem figyelik akár le is rogyhat,az meg a világvége ilyen magasan.A tiéteknél védett a lépcsőlap vége,ami a legényesebb pont.A csálén felrakott vasalat ránézésre is félelmetes .Az összerótt lépcső meg szép.Ha gyerek megy rá nyugodtabban teszi,a szemében olyan mintha egybe lenne nőve.Cserélni meg ha kell majd,ki lehet venni az egész elemet daruval ,és betenni egy újat.A tervezőtök tényleg ért a dolgokhoz ,és ti mint szakértők ,még jobb irányba terelitek A korlátnál a riglifa hányszor hanyas,és a lécek közt mennyi a távolság? Gondolom ez vlami eus beszorulásmentes szabványméret.Úgy látom a felső riglin még van egy a megfogás követelményeinek megfelelő lépcsőkorlát fogófa.A padlódeszkák közt mennyi hézagot hagytatok? -
bim
veterán
válasz darkipista #30858 üzenetére
Köszi a dicséretet de nem feltétlenül ezért tettem fel. Inkább valami hiánypótlóként dokumentálunk mindent részletesen ha valaki a neten rákeres van mit néznie. Kb. 450 képből válogattam le ezeket.
9,3x7,3cm a korlát kerete és 5,6cm rés van a korlátdeszkák közt. 6cm alatt kell lennie a résnek. A keretet 10x15 gerenda hosszában el van vágva és 4fejesen átküldve. A terítés hézaga 5-6mm közötti. Ez is előírás volt.Nincs baj a vassal de ne essünk túlzásba! A végén lakatos építi itt ott egy kis fával megspékelve.
-
Soká
senior tag
"Szerintem nem feltétlenül voltak anyagi megfontolásai a vas mellőzésének régebben."
Én mondjuk nem a múlt században gondolkodtam, amikor a múltat emlegettem, hanem mondjuk a középkort. Akkor azért nagy kincs volt a fém szerszám. A kovácsok pedig nem éppen szegény mesterek. Tényleg csak a legszükségesebb dolgok készültek fémből.
A monarchia ideje éppen határeset a hagyományos építkezés és az ipari forradalom találkozásánál. Az biztos, hogy a bevált formákat, megoldásokat csak lassan szorítják ki az újabbak. És én nem is akarom azt mondani, hogy az új az jobb és időtállóbb mint a régi, sokszor csak gyorsabb és olcsóbb. (bár ez sem teljesen igaz, mert az új megoldások (eltekintve a gyermekbetegségektől) általában jól átgondolt, túlméretezett alkatrészekre épülnek és a baj általában csak a sokadik generációs megoldásokkal van, amikor már minden lehetséges módon kispórolják az anyagot a tárgyból.
Amit a Puskás Akadémia épületéről írtál, az már végképp meghaladja a szakértelmemet, nem tudok rá mit mondani, de nem esik nehezemre elhinni - szomorú szívvel - amit írsz. Az ördög mindig a részletekben rejlik.
Nagyon örülök, hogy a felvetéseimre, amelyek szerintem nem a ti munkátok ellen szólt, inkább csak a fémes kötések védelmében, nem sértődtél meg!!!
Öregjakab bácsinak meg köszönöm a költőire sikerült dorgálást Filozófiai értelemben igaza van, egyébként pedig örök igazság, hogy "ami az én normám szerint való, az a helyes, aki alattam van, az igénytelen, aki felettem, az maximalista."
-
Soká
senior tag
Még valami eszembe jutott a hagyományos fakötések, kontra szerelt kötések körül.
Jó húsz éve köztéri játszóterekkel foglalkoztam egy hároméves ösztöndíj keretében. Ezt most csak azért vagyok kénytelen mondani, hogy legyen valami hitelem A tapasztalat a következő volt: a játszószer piacon két markánsan elkülönülő szemlélet volt jelen. Egyik oldalon a nyugatról bejött professzionális tervezésű modern játszószerek (Kompan, ABC-Team, Eibe, Corocord és társaik) Másik oldalon a magyar ácsmester szemléletű önjelölt játszószertervezők. Utóbbiak két dologgal maradhattak talpon, az olcsó áraikkal (a nyugati konkurenciához képest) a másik az a bio, környezettudatos, öko és nem tudom milyen "lózung", amivel az elpusztíthatatlan triálos zártszelvény játszószereket akarták lelcserélni az új szellem jegyében. Szerintem mindenki emlékszik erre a csupafa, rönkjátékszer-korszakra. Aztán nem kellett neki 10 év és kiderült, hogy a fele annyiba kerülő fajáték élettartama összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint az átgondolt, fa, fém és műanyag alkatrészeket vegyesen használó nyugati játékoké. Nem részletezem, de vagy elfogadjátok, vagy nem, hogy az így-úgy ácsolt farönk játékok nem bírták úgy sem a gyerekek nyüstölését, sem az időjárást, mint a technológiailag jól átgondolt, alkatrészenként cserélhető nyugati játékok.
Kivételként egy dolgot tudok csak megemlíteni, a Kő Boldizsár-féle mesélős játszóterek. Amelyek szintén nem tartósak, de legalább egyedi, szobrászi igényű megoldások. -
bim
veterán
Játszótér tartósságban beleszól milyen anyagból készül. Mondjuk egy akácból készült elég tartós de bevallom csak muszájból merészkedünk erre a területre ha épp ilyen megbízás van. Ebben az esetben én is a professzionális kombókat részesítem előnyben.
Vasnál megint nem értettél meg. Direkt azért hoztam azt a korszakot amikor a vas már nem volt luxuscikk mégsem tudta/akarta kiváltani a tisztán fa-fa kapcsolatot. Ha valami jól teljesít évszázadokon át akkor miért cserélnék le? Pont a te példádat hozom ide. Amikor meg tudnak építeni egy álomszép mestermunka Eifel tornyot már nem okozna gondot nekik fém toldóhüvelyek tartókonzolok vagy erősítések gyártása. Mégsem találkozol velük akár palotáknál vagy kastélyoknál mint szerkezeti anyagot.(azért ezekkel példálózok mert itt tuti van pénz) Ott váltottak fáról fémre ahol a fa teherbírása már kevés volt. És nem megerősítették hanem teljesen lecserélték a fát fémre. Elévődhetünk még ezen egy darabig de szerintem felesleges. Megannyi műemlék tetőszerkezetét láttam már, adott esetben javítottam is. Akármilyen gazdag volt a ház vasalat csak nyomokban volt fellelhető.
-
öregjakab
újonc
Soká, igaz amit írsz a játszóterekkel kapcsolatban. Jó 20-25 éve a környezetemben több óvodának vezetője is panaszkodott, hogy a munkavédelmi ellenőrzés alkalmával kérték, az akkor már 20-30 éves játékok munkavédelmi bizonyítványát, karbantartási utasítását, beüzemelési jegyzőkönyvét. A szocializmusban a legtöbb játékot szabad szombat keretében a szülők készítették. A szakmai érzékük, a gyermekeik biztonságának a szemelőt tartásával készítették ezeket a játékokat.
Elvétve volt ezekkel a játékokkal baleset, ellenben nem voltak papírok. Mit tett a hatóság? Nem használható, újakat kell beszerezni. Na ezért cserélték le például az acélból készült hintát, fára.
Irányított volt a játékok kiválasztása. Sajnos, a minősítéssel rendelkező silány játékok kerültek a játszóterekre. Volt olyan, hogy a megrendelő kérte a fa kezelésének a technológia megjelölését, az
gyártó elállt a szerződésben vállalt kötelezettségétől. Találkoztam olyannal is, aki figyelembe vette a megrendelő kérését és a faipari mérnők ismerős által előírt fakezeléssel gyártotta le a játékokat és az óta is működnek ezek a játékok.
Találkoztam 3 éves műanyag csúszdával, ahol tenyérnyi helyen lyuk volt. Mindenre van jó és rossz példa.
Nem kell elvetni a műanyag csúszdát, megfelelő anyagból és mérettel kell legyártani. Ez igaz a fémre, a fára stb.
Még annyit, 46 éven keresztül acélgyártás, gépek szerelése, javításának az irányítása területén dolgoztam. Azt vallom, hogy minden anyagnak megvan a létjogosultsága. Csak megfelelő technológiával kell a probléma megoldásához közelíteni. -
Sanyabá
senior tag
válasz öregjakab #30864 üzenetére
Úgy bizony, negyven valahány évvel ezelőtt én is sokat mászkáltam a vas óriás gömbön, függeszkedőn,körforgón,stb. Akkor csak az volt, oszt még is jó volt.
Most tényleg szép játszó tereken, szép játékokon nőnek fel a gyerekek, és még sem értékelik.Nos, hogy szakmai dolog is légyen, egy ideje a Református Egyház levéltárában, múzeumában munkálkodom. Mindig meglepődöm a 2-3 száz éve készült padsorokon, karzatokon, lépcsőkön.
A tanulás gyökere keserű,de a gyümölcse édes.
-
Soká
senior tag
Bim, a tetőszerkezeteket te hoztad szóba, én csak jeleztem, hogy a régmúlt embere nem öntudatos faszeretetből építkezett úgy ahogy, hanem ahogyan a lehetőségei, a tudása adta. Most sokkal inkább működik egyfajta öntudatos, hagyománytisztelő hozzáállás. És ha az általad említett tetőszerkezetekben nem használnak fém alkatrészeket, annak nyilván az az oka, hogy elegendő az a merevség, amit a fakötés biztosít.
Nyilván most mosolyogva olvasod el ezt a cikket, mert ez részben arról szól, hogy hogyan csináljunk meg valamit magunk, ácsipari ismeretek híján. De engem azért érdekelne a véleményed, hogy egy megfelelően alkalmazott ácsipari vasalat statikailag vetekedik-e a hagyományos fakötéssel? Esetleg többet is elbír-e? Én nem tudom, ezért kérdezem.
Mint ahogy azt sem tudom, hogy azokon a tájakon (fejlett vidékekre gondolok), ahol nem a 130km/órás szélsebességi maximumhoz igazítva építik a házak tetejét, hanem trópusi viharokhoz méretezve, ott vajon milyen kötéseket, szerkezeteket alkalmaznak? -
Bubi
csendes tag
Édesanyám meg óvodavezetőként ment nyugdíjba... arról nem kéne ám megfeledkezni, hogy amikor X forintod van arra, hogy a játszóteret cserélni/felújítani kell, akkor az annyi és pont. Az fér bele, hogy szülők vagy egy helyi ács megcsinálja - a 10X-be kerülő szupertartós szuperjólátgondolt technológiai csoda nem. Még akkor sem, ha 5 év múlva le kell cserélni az egészet (egyébként a rönk játékokat sem szükségszerűen kell, főleg nem az egészet), és 20 év múlva az a nyugati csúcsjáték is csak egy 20 éves öreg csotrogány lesz amit le kell cserélni, ahogy nyugaton sincsenek 30 éves játékok az óvodákban és nem is lesznek. A nyugati óvoda vegye csak meg a nyugati cuccot nyugati áron, és ha majd mi is nyugatiak leszünk akkor vegyük meg majd mi is. Amíg viszont szülőként az óvodába nekem kell bevinnem a zsebkendőtől kezdve a papírhulladékig mindent hogy fenn tudják magukat tartani (arról a moslékról amit a gyerekeknek adnak nem is beszélve) addig maradjon meg a fa-fém-műanyag legoland a "hanyatló nyugat ópiumának".
Stadionra bezzeg telik az adómból. -
bim
veterán
Ez a cikk tiszta PR. Azok a vasalatok amiket csak odafogsz és felcsavarozod csak akkor erősek ha te egy gérvágóval vágsz teljesen derékszöges illesztéseket. Azok az erősített vasalatok amik érnek is valamit piszok drágák. Megkockáztatom hogy ha szakembert hívsz és ő összeállítja olcsóbb lesz.
A hagyományos fakötés addig erősebb amíg a kötést pontosan készíted el és összeszorítva tudod tartani őket. Nézz meg egy taréjkiképzést. Szarufák összelapolva és taréjszelemen alattuk amit egy berótt kakasülővel biztosítasz elfordulás ellen. Ezt a cikk kivált egy sima lemezzel.
Eddig is készültek tyúkólak raklapokból és deszkából összetákolva pár tábla hullámpalával vízhatlanná téve. Elfogadom ha valakinek erre van pénze de nem támogatom.
Trópusi vihar ellen nincs védelem. A legkevesebb javítást a beton lapostető szenvedi el. Legegyszerűbb ha azonnal leszedi a szél a héjazatot és a szerkezeted utána nem tudja megkezdeni. -
pali923
aktív tag
A napokban láttam egy filmet valamelyik tudományos csatornán, amin egy faházat építettek Alaszkában, gyönyörű tájon, hegyek közt, a világ végén az erdő szélére egy tó partján. Minden nap esett az eső építésközben, szerintem melegük sem volt. (Mellesleg volt főnököm nagy világjáró, Ausztráliától Peruig mindenhol járt már, azt mondta, a legszebb vidék, amit látott, az Alaszka.)
Nincs nagy véleményem az amerikai házépítési szokásokról, de az a ház is áll, és elkészült. Amin én is elhűltem: a tetőgerendákat hasonló módon rögzítették egymáshoz, csak nem fémmel, hanem háromszögre vágott falemezekkel. Ezeket is odaszegezték egy levegős géppel. Aztán felhúztak egy bazi nagy rönköt, és azt rakták be a tetőgerendák csúcsa alá, és odaszegezték ugyanazzal a géppel. Mindent azzal a szögbelövővel rögzítettek, a favázat, arra valamilyen borítást, a tetőre a fémlemezeket. Egy része volt csak a háznak rönkből. Aztán így is beköltöznek abba a házba. Szerintem nálunk át sem engedné semmiféle hatósági eljárás az ilyet.
Csak olvastam, de lehet: a nyugati Európában már csak ezeket a fém rögzítőket használják az ácsok, természetesen géppel a fába sajtolva, de ezt majd szakemberek megerősítik, vagy cáfolják.A helyzet reménytelen, de nem komoly.
-
pali923
aktív tag
-
bim
veterán
válasz pali923 #30870 üzenetére
Sok mindent átvesznek itt is. Mindenhol mások a szabványok amiknek meg kell felelnie egy adott épületnek. Ha rácsos tartót építesz deszkából sokkal többet fog bírni mint egy gerenda. Tanuló koromban mi is dolgoztunk rétegelt lemezzel amit csomóponti lemezként szegeltünk fel. Az a tető is áll még. Nem is tudom melyik oldalra álljak ilyenkor. Statikailag korrekt az is és ez is. Esztétikailag pedig szerintem a hagyományos fakötésekkel elkészített szerkezet szebb. Ez az én véleményem.
Ha egy statikus rajzol neked egy leméretezett rácsos szerkezetet akkor fogsz egy príma kis körfűrészt és sima illesztéssel összevágod, majd szeglemezzel biztosítod. Ennyi. Ez számomra nem szakmunka hanem betanított munka.
Sokat dolgoznak fémmel nyugaton de mivel ezek a csomópontok teljesen egyediek lehetnek (Vápa-él-csonkaszarufa találkozások) ezekre nincs szabvány lemez. -
Loobelt70
csendes tag
Valaki tudja, hogy hol lehet beszerezni 1800-2000W-os jobbkezes kézi körfűrészt?
Tehát a boltban lévőkkel ellentétes oldalit, mint a képen is látszik:
(Vezetősínnel szeretném használni jobb kézzel.)[ Szerkesztve ]
"Nincs bedugva és mégse' forog!"
-
#86952448
törölt tag
Sziasztok!
Választ keresek egy nyugtalanító kérdésre.
Vettem ma egy Metabo Basic 250 24w kompresszort, olajosat. Zavar, hogy a max. 8 bar helyett csak 7,2 körüli értékig tölti fel magát. A 8-as után piros mező van a mérőórán, a névleges max nyomása pedig 8 bar.
Ez így van rendjén, vagy egy hibáról lehet szó, esetleg lehet orvosolni a dolgot?
Minden véleményt előre is köszönök!
-
aszamóca
aktív tag
válasz #86952448 #30875 üzenetére
"Max. nyomás 8 bar".
Hasonlattal élve, ez olyan mint az autónál a végsebesség. Tudhatja, beállítható a nyomáskapcsoló fedél leszerelése után a rúgófeszesség beállító csavarral, de nem ajánlott a plafonon járatni..Nem, nem hangfalnak hívják, gyűjtőnéven hangsugárzónak. A hangfal egy valamekkora tetszőleges geometriájú lapba épített hangszóró.
-
#86952448
törölt tag
válasz aszamóca #30876 üzenetére
Tehát ezen a videón az enyémhez hasonló kompresszor azért tölti magát 8 bar-ra, mert megbuherálták?
https://www.youtube.com/watch?v=jdKq1FNxD60
Egyébként ez nem gyakorlati probléma, mert hátfalazni vettem, a stukkerem meg max 7,5-öt kér, és 6 bar-on is szépen beveri a hátfalkapcsot... egyszerűen csak zavar, hogy én csúcsra járatom magam, a gépem meg nem. Még a végén túlél.
-
AndrewBlase
senior tag
-
Loobelt70
csendes tag
válasz Drebil #30874 üzenetére
Valóban nem olcsó, viszont ez a két típus is balkezes...
Tehát ellentétes kialakításút keresek, ahol a gépet jobbkézzel tartva tolhatod balra.
Mivel jobbkezes vagyok, így biztonságosabban tudnám tartani.
Vezetősínnel jobbkézzel nem is lehet használni:
-A leeső munkadarabbal együtt a vezetősín is a padlón kötne ki,
-Setén használva, pedig elszívás nélkül a fűrészport hiánytalanul az arcodba vágja..."Nincs bedugva és mégse' forog!"
-
#86952448
törölt tag
válasz aszamóca #30876 üzenetére
Mindent érteni vélek.
Hétfőn azt fogom kérdezni a szerszámüzletben, hogy megmarad-e a garanciája, ha a későbbiekben, amikor esetleg szükségem lesz nagyobb nyomásra, átállítom a rugófeszesség beállító csavart. Ha nem, akkor elvégeztetem a műveletet a szakszervizzel. Ha meg igen, akkor nem.
Köszi mindenkinek!
[ Szerkesztve ]
-
zonusz
tag
Talán most sikeresebb leszek.
Biztos volt már sz róla, de nem találom, vörösfenyő kültéren mit kíván. Elég az olajozás a magas gyanta tartalom miatt, vagy valamilyen lazúr+olaj, illetve valami más. Esetleg - ha nem tilos - valamilyen márka, fajta?
Köszi
A kilátó csodás ilyen színvonalú munkáról nem is álmodom. -
matta2003
tag
Sziasztok!
Konyhaszekrény felső részét a falra ilyen vasalattal szeretném rögzíteni panelban, a konyha falán (a vékonyabb szerintem kb. 5 centis falon), aminek a másik oldalán a WC/fürdőszoba van. A konyhában van csempe a falon.
Mekkora tiplivel/csavarral javasoljátok?
Hogy álljon a vasalat? Függőlegesen az oldalán vagy vízszintesen a tetején?
Köszönöm előre is a segítséget!
nem 21 éves vagyok...
-
pali923
aktív tag
válasz zonusz #30881 üzenetére
Nekem csak a kerítésem van vörösfenyőből. A kisajtónak az alsó eleme kezd tönkremenni, pedig elég komoly ablakfestékkel van fújva, hogy a nyílászárókkal egyforma színe legyen. Vagyis szerintem kell neki a felületkezelés. A márkanév pedig Milesi, keress rá, itt a fórumon is sokat beszéltek róla a mesterek.
A helyzet reménytelen, de nem komoly.
-
Armahun
addikt
válasz zonusz #30881 üzenetére
Részemről Milesi vastaglazúrt tennék rá.
Egy tetszőleges szívű impregnáló pác, plusz 2-3 réteg 43m lakk.
Utoljára kerítést csináltunk vörös fenyőből ezzel a rendszerrel, azóta kétszer állt a Dunában.
A végeket pácolás után lezártam még pluszban akrillal.Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezévében megszakítani igen nagy illetlenség.
-
zonusz
tag
Köszönöm a tanácsokat. Ez egy pergola lesz, amire virág is fut, tehát még locsolást kap majd.
-
hzsolee
őstag
válasz matta2003 #30882 üzenetére
Hát elvileg ezt így kell a korpuszra szerelni (az oldalára, mert akkor a recék megfelelően állnak, így tudod a magasságot fixálni):
Mondjuk én nem ilyet használok, nem túl szimpatikus (de ez szubjektív) Amúgy az a fal tényleg nem túl vastag, csak finoman! Nekem sikerült ezért a fürdőben egy glett-festés kombót végrehajtani...
[ Szerkesztve ]
A feleségem szerint 2 hibám van. Az egyik, hogy nem figyelek rá, a másikra nem emlékszem... ( . )( . ) Nagyon difficult az élet... meg schwer..."
-
matta2003
tag
válasz hzsolee #30886 üzenetére
Köszi a választ.
Amit linkeltél én is megtaláltam, csak arra gondoltam, hogy ha vízszintesen rakom, akkor az egész teher azon a vízszintes bútorlapon és azon a csavaron van, amely a falba van behajtva, valamint a lamellókon, amelyekkel össze van rakva a bútorlap
Ezzel a megoldással meg nekem úgy tűnik, hogy az kétszer két csavaron van a legnagyobb teher, amelyek a függőleges lapba vannak hajtva.
A fürdőszobában is van egy vastag réteg csemperagasztó-csempe kombó, csak az kicsit lejjebb van, mint ahova a konyhapolcot akarom befúrni, de lehet, hogy 2 helyett 4 tartóval fogom rögzíteni. Fent is lesz 2 meg lejjebb is, ahol vastagabb a másik oldalon a falon az "anyag"...nem 21 éves vagyok...
-
mdk01
addikt
válasz pali923 #30883 üzenetére
Neked írom, mert te írtad, de mindenki bográszhat belőle. Bizonyos fafajokra vannak különböző speciális alapozók. Értem ez alatt a különböző fenyő fajtákat a gyantatartalmuk végett, vagy a trópusi fákat az olajuk miatt. Ezt érdemes használni, mert gyanta esetében átüthet a fán illetve lehet a tapadása sem olyan, a trópusiaknál pedig egyértelműen nem lesz jó a tapadás.
-
hzsolee
őstag
válasz matta2003 #30887 üzenetére
A leírása alapján 40Kg-ot elbír darabja. A szettben van hozzá csavar ami a korpuszba megy, szerintem ha az megfelelően van használva tökéletesen meg kell, hogy fogja. (Az ajánlott 20mm hosszú csavar szerintem sok lesz ha a korpusz 18mm) A 4 db-ot szintén túlzásnak tartom, ha csak nem valami extrabrutálmegadögnehéz szekrényről van szó.
Én ilyet szoktam használni, ez a csavarokon is tart és a korpuszra is támaszkodik valamint könnyű az állítása.A falba talán ez lesz a legmegfelelőbb. (Ez a legtutibb betonban, de mivel vékony a fal ebben az esetben nem használható)
[ Szerkesztve ]
A feleségem szerint 2 hibám van. Az egyik, hogy nem figyelek rá, a másikra nem emlékszem... ( . )( . ) Nagyon difficult az élet... meg schwer..."
-
-
matta2003
tag
válasz hzsolee #30890 üzenetére
Sajnos nem tudom, hogy mi számít extrabrutáldögnehéznek. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy olyat sikerült csinálnom...
1 db 60x54
2 db 90x54
1 db 74x54 dobozom van.Erre jönnek az ajtók, meg bele a polcok...
Van valami kg/m2 "sűrűsége" a 18as bútorlapnak?Azzal a rögzítéssel meg amit írtál az a baj, hogy már szerintem nem tudom megoldani, mert a hátlapot HDF-ből levágattam, a polcok a végéig vannak, tehát azt gondolom, hogy nem tudnám már azt a sínt a falra rögzíteni anélkül, hogy ne lenne útban a függőleges oldal.
Vagy rosszul látom?nem 21 éves vagyok...
-
hummerdikk
őstag
válasz matta2003 #30892 üzenetére
Szervusz!
Rogziteshez en ezt tudtam elso blikkre ajanlani:
Forest 814 fuggeszto
Azert is jo megoldas, mert ezzel jobban el tudod osztani a terhelest is a falon, igaz viszonylag draga mulatsag lesz.A furasnal semmikepp ne kalkulalj azzal, hogy ott a csemperagaszto, mert ahogy atersz a ragasztohoz le fogja dobni a csempet a masik oldalon, de ha ez meg nem is tortenne meg akkor oda lesz a vizzarosag, ami problema.
Ha 5 centis a fal, akkor 4-4.5 centi melyen furjal max szerintem, mert gondok lesznek. De lehet elotte jobb lenne valahol kiprobalni, hogy tenylegesen milyen vastagsagu.Ami a dubelt illeti ilyen vekony falnal lehet jobban jarnal menetes szar es vegyi dubel komboval, ezzel en megkeresnem a helyedben a Fischer magyarorszagi kepviseletet, ok biztosan tudnak adni megoldast
Remelem tudtam valamit segiteni
-
thomgrande
tag
válasz hummerdikk #30893 üzenetére
Véletlenül nem néztél el valamit? Ez egy panel függesztő. Ezt a hátfalra kellene rögzíteni. Így a hátfalnak bútorlapból kéne lenni. Jelen esetben HDF gondolom 4 mm-es a hátfal.
"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"
-
hzsolee
őstag
válasz matta2003 #30892 üzenetére
Hát szerintem meg nem nehéz. Nálunk a konyha legnagyobbjai 90x72x30 (Szé x Ma x Mé) és kettő olyan tartja amit mondtam összesen 4db 4x35 reisserrel, és van benn cserép bőven...
Az nem gond ha megvan a hátfal, én sem úgy csinálom mint a rajzon van, hanem a hátfal síkban van a korpusszal. Csak a korpusz belső oldalát falcolom ahova beleül a hátfal. Ahol az akasztó kinyúlik ott fúrok egy lyukat és ennyi. Mondjuk ez a megoldás kicsit eltartja a faltól a szekrényt, amit én nem nagyon bánok legalább lehet kicsit csalni, mert azért semmi sem függőleges és derékszög meg vízszintes. (panelben sem)
Felül ilyen:Alul ilyet szoktam betenni, hogy könnyen lehessen a függőt beállítani:
[ Szerkesztve ]
A feleségem szerint 2 hibám van. Az egyik, hogy nem figyelek rá, a másikra nem emlékszem... ( . )( . ) Nagyon difficult az élet... meg schwer..."
-
escsé
tag
válasz hummerdikk #30893 üzenetére
"A furasnal semmikepp ne kalkulalj azzal, hogy ott a csemperagaszto, mert ahogy atersz a ragasztohoz le fogja dobni a csempet a masik oldalon, de ha ez meg nem is tortenne meg akkor oda lesz a vizzarosag, ami problema.
Ha 5 centis a fal, akkor 4-4.5 centi melyen furjal max szerintem, mert gondok lesznek. De lehet elotte jobb lenne valahol kiprobalni, hogy tenylegesen milyen vastagsagu."Volt már, hogy hiába finomkodtam. A másik felén kráteresen (kb 100mm átmérőbe) törte ki a falat az új csempével. Az biztos, hogy a kádat béleld ki a fúrás alatt, nehogy a lehulló árú a kádat is megsértse.
Szerintem vastagabbak azok a falak. Az biztos, h nem 50-es tiplivel raktam fel. Szerintem 80-as volt. Az biztos a kráternél a végét láttam, de visszaállt a falsíktól. A falméretet illetően rám ne hallgass. Az ajtónál nem tudod megmérni a falvastagságot? -
pali923
aktív tag
Győri panellakásban laktam 2 fajtában is. Mindkettőnél a konyha és a fürdőszoba között 5 centis betonfal volt. Az volt a különbség, hogy az elsőnél (ami a 2. előtt kb. 10-15 évvel készült) a fürdőt külön emelték be, és annak is volt fala, a kettő között hézag. A 2. lakásnál meg egyetlen 5 centis fala volt a két helyiségnek. Ezzel akkor szembesültem, mikor bátran fúrtam a konyhafalat a hézagra várva, ehelyett a fürdőben esett le a csempe. Nem tudom, mennyire volt ez annak idején szabvány, de a győri házgyár még Csepelre is szállított panaleket a fénykorában, meg persze egész Észak-Dunántúlra. Meg még volt néhány házgyár, ami ugyanazt építette. Úgyhogy az 5 centis beton bizony valószínű.
Azzal együtt lehet ilyen falra is felrakni konyhaszekrényt, nekem is sikerült, műanyag tiplivel is, de ma már fémmel csinálnám. Az ütvefúrót nagyon óvatosan kell kezelni, gyakran ellenőrizni, megállni, legalábbis én így tudtam megcsinálni később rombolás nélkül.
Azzal az először felrakott Ikea-stílusú akasztóval bátran lehet felrakni szekrényeket, nem kell tőle félni. És valóban a szekrény oldalsó elemére kell rakni, működni fog.
A helyzet reménytelen, de nem komoly.
-
hummerdikk
őstag
válasz thomgrande #30894 üzenetére
Dehogynem, HDF-et MDF-nek
Igy viszont akkor marad az "ikea" stilusu rogzito szerintem, amit lehet hasznalni. Bar en a forestnel rakerdeznek.@escsé:
Igen, en is jartam mar hasonloan, igaz nem konyhabutort tettem fel. Masodik alkalommal mar sokkal okosabb voltam Ami nekem bevallt, hogy utvefuroval (SDS) kb. felig furni, majd utana szepen ovatosan normal furoval es jo minosegu furoszar segitsegevel tovabb menni. Persze ez igy tobb ido, de meg mindig jobb, mintha ujra kell csempezni a megrendelonel, plussz a megrendelo nem fogja megerteni, hogy ez veletlen "problema" volt es nem Te vagy a bena...
Meg mindig fenntartom azt, hogy a fischer-t meg kell keresni es fognak tudni segiteni, nem szegyen telefonalni, nekem is segitettek mar -
escsé
tag
@pali923:
Nem tudom itt nálunk ki épített, talán a Dutép. Egyszer sikerült áttörnöm tapasztalat szerzésből , pedig három lakásban építettem konyhát mindegyik esetében azonos panelházak voltak.@hummerdikk:
A következőre már én sem eresztettem a dugattyús ütvefúrót olyan bátran.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen