Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz lanszelot #87047 üzenetére

    Az biztos, hogy én is a gyakorlati kísérletezések során tapasztaltam ki dolgokat.

    De ez egy hosszabb folyamat, ami nálam elkezdődött már egy villanyszerelő unokatestvér által, egyszerű áramkör, fénycsőáramkör stb., amikor az iskolában még szó sem volt az elektromosságról. Középiskolás korban erősítőt építettem, illetve egyszerűbb áramköröket, astabil multivibrátor, ilyesmi. Később FM-rádió stb. (A detektorost nem is említem, gyerekként már alap volt.)

    Általában, ahogy felmerülnek megoldandó problémák, az vezet rá a tapasztalásra.

    Volt egy elektroncsöves kitérő is, voltak bontott rádiók, amivel lehetett barkácsolni. Voltak tervek erősítőépítésre is, DC anódfeszültség párszor megcsapkodott és ez nem volt szimpatikus. Egy ponton betelt a pohár, a sokkal barátságosabb tranzisztorok felé fordult az érdeklődési kör. Csöveket eltemettem, mint egy letűnt korszak emlékeit.

    De azért később a Gelka-szervizben még visszaszivárogtak így is a praxisba a csöves rádiók.

    Még amikor TV-video szervizt indítottam, akkor is kísértett pár csöves TV és a Color Star. Akkoriban az idősebb kollégák számára a modulos-félvezetős volt a kor csúcstechnikája, amitől ők már igen ódzkodtak. Pedig mai szemmel nézve... ősi gyerekjátékok.

    De azért jó volt akkoriban, hogy tranzisztor-szinten átlátható áramkörök voltak, noha integrált áramkörökkel is kiegészítve, de minden elemében javítható módon. Egyszerű pákával.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák