Hirdetés
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Team Group pendrive Teslánk biztonsági rendszeréhez
ph A négyféle kivitelben gyártott, strapabíró terméket kimondottan a Tesla Model 3, Y, S és X típusú autók Őrszem (Sentry) üzemmódjához szánták.
-
Még egy Meizu készülék várható
ma Amit eddig láttunk, nyilvánvalóan nem a Meizu 21 Note, de akkor micsoda?
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Batman2
őstag
Összeraktam ezt az egyszerű ATX trafós inverter kapcsolást:
Ebben a videóban építik ugyanezt a kapcsolást: [link]Mivel épp csak IRF530-asom volt, így azzal csináltam meg.
Az ATX trafó 2x5V-os tekercsére kötöttem rá, először nem csinált semmit.
Azután cseréltem benne FETet, MT3205-ös találtam asszem még itthon.
Azzal egy pillanatra felparázslott az izzó, azután durr, elpukkant az egyik FET.
Ekkor még nem volt ellenállás a FETek vezérlő lábán.
Azután visszatértem az 530-asokra.
Megintcsak semmi.
Méricskéltem, az oszcillátor FET csomópontján alig ehetett mérni feszültséget, csak 0,8V körül.
Gondoltam, túlságosan leterheli a FET. FET nélkül 5,5-6V volt abban a csomópontban.
Azután tettem be a 22ohmos ellenállásokat.
Erre már volt oszcilláció, emelkedett a feszültség a FET vezérlő lábon, előté ellenállással próbálva a kapcsolást, parázslott az izzó, de mikor direktbe kötöttem az akkura, megint eldurrant az egyik FET. (2x12V-os tekercs bekötéssel egyáltalán nem működött)
Annyit még észre vettem, hogy mindig csak ugyanazon oldali FET melegedett kicsit és mindig ugyanazon oldali durrant el.
A mérhető feszültségek is asszimetrikusak voltak, egyik oldalon több, másikon kevesebb.
Szerencse is kell egy ilyen kapcsolás működőképességéhez, vagy kamu az egész, amit a videókban mutatnak, nem működik így ?
Próbáltam előtte csak ellenállással operáló két tranyós kapcsolást is, még kevesebb sikerrel.Üdv.
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
ViZion
félisten
válasz #32277248 #86754 üzenetére
Kész, vezetéken is rövidítettem. Optocsatolóval... hááát, nem is jutott eszembe, nagy ritkán foglalkozok ilyesmivel, ez a verzió is csak átmenet, ameddig nem lesz több helyen szenzor.
Ez valóban nightly build, ilyenkor van időm erre. Optocsatolónak utána kell olvasnom, h mi kell hozzá (áram limitálás, zajszűrés). Ha van megoldásod, akkor megnézem, h mit tudok beszerezni (ma rendeltünk netről kollégákkal).
Ezeket találtam: [link] , [link]
Köszönöm!Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
aujjobba
addikt
Előző témára szerinted ez jó lehet?
LMV358
[link]Tehát 5V lenne a Vcc+, 4.096V referencia menne az inputra, aztán vagy egy NPN emitterkovetoben, vagy közvetlen az opamp kimenete menne az MCU ADCref lábára.
Az output swing és a bemeneti max szint alapján jónak tűnik, de hátha van még valami amit nem látok.
Köszi! -
Dr. Szilikát
őstag
válasz Batman2 #86755 üzenetére
Önmagában az astabil multivibrátor gyerekjáték, legalábbis én már gyerekként ilyennel szórakoztam, LED-villogóként.
https://www.electronics-tutorials.ws/waveforms/astable.html
https://www.homemade-circuits.com/transistor-astable-multivibrator-amv-calculator/
A frekvenciát úgy kell belőni, hogy a trafó impedanciájához megfelelő legyen, hiszen túl alacsony frekvencián már csak "drótként" működik a pár menetes tekercs. Esetedben nem is érdemes rögtön bekötni a trafót, hanem azt két 100 ohmos ellenállással is tudod helyettesíteni, tesztelni. Így nem durran el a MOSFET, ha gond lenne.
Még így sem garantált, hogy a trafóra cserélve nem adódhatnak gondok, a jelforma meredeksége sem ideális, de azért valami kijöhet belőle elvileg.
A második tranzisztor emittere bizonyára csak a rajzodon szerepel hibásan. A videó készítője linkelte:
http://www.mediafire.com/file/5mlmis6rjx3vnqd/150Watt2019.rar
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz aujjobba #86758 üzenetére
Megfelelhet. Bár a hiba- vagy ofszetfeszültsége nem a legjobb, 12-bites ADC mellé elmegy. Viszont továbbra sem értem, hogy egy OPA, mint pufferfokozat után minek kell még egy emitterkövető kapcsolás, ami szintén puffer. Eleve: milyen forrásból származik az a referencia és milyen ADC-ben (ha jól értem, ez a Pico) köt ki? Ha az eredeti ref-forrás valami erre dedikált cucc, akár egymagában is megfelelő lehet: kellően alacsony kimeneti impedanciájú, az ADC-k meg nem szoktak nagy terhelést képviselni.
-
aujjobba
addikt
Nem ragaszkodom az opamp utani tranzisztorhoz, majd kiprobalom anelkul is.
Az ADC a Pico sajatja, alapbol a belso 3.3V-os feszultseget hasznalja referencianak, de az ADC_VREF labon be lehet neki adni kulso referenciat.
Elsore probakepp egy TL431-et kotottem ra kozvetlenul (5V-ra beallitva) az ADC_VREF-re, de leesett a feszultsege 4V ala.
TL431->OPA->NPN->ADC_VREF sorral mukodik szepen, amint beszeltuk a tr. kihagyasaval is kiprobalom majd, lehet valoban nem kell.
A cel MCP1541 hasznalata, ez elvileg 2mA-ig terhelheto, az adatlapja is OPA beiktatasat javasolja ADC-hez felhasznalasra. -
ecaddsell
aktív tag
válasz Batman2 #86755 üzenetére
Ez egy ötletes, de viszonylag veszélyes és nem sok mindenre jó játék.
Problémák:
1) Azt a trafót vsz. nem 50Hz-re tervezték, hanem jóval többre. Innentől vagy nem 50Hz lesz a kimenet (a 15k, 2.2nF határozza meg) vagy nem azon a frekvencián megy amire tervezték (vagy e között valahol, most vsz. ez van). Persze az izzónak nem (kevésbé) számít.
2) Ez úgy kellene működjön, hogy amikor az egyik FET zár a másik nyit és fordítva. Viszont ezt most gyártási szórások határozzák meg (mi a FET aktuális nyitófeszültsége, a gate kapacitás mennyi stb). A MT3205 nagyobb gate kapacitása vsz. ezt ellensúlyozta ill. az IRF530-nál a soros ellenállás. Viszont mivel a MOSFET-ek nem együtt járnak az előbb vagy utóbb az egyik halálát fogja okozni mint tapasztaltad is.Ennél tartósabb megoldás lenne, hogy valami mikró vezérli a MOSFET-eket ellenfázisban, de az még mindig marad, hogy vagy a trafónak vagy a terhelésnek nem lesz optimális a kimenő frekvencia mivelhogy ezt egy nagyobb frekvenciás DC-DC konverterhez tervezték.
A következő lépés meg az lehetne, hogy pl. ezt megtartod DC-DC konverternek, a 230V/50Hz-re meg csinálsz egy MOSFET hidat. -
Batman2
őstag
válasz ecaddsell #86762 üzenetére
Szevasz
Egy szóval sem írtam, hogy 50Hz-es akarom üzemeltetni az ATX trafót.
A kapcsolásfrekvenciáját ugyan nem számoltam, de biztosan kilohertzes tartományban van, ami nagyjából azért jó kellene elgyen az ATX trafóhoz.
Mivel nekem is lámpához kelle, vagy LED, vagy ízzó, így mindegy a frekvencia és az áramnem is.
A FETre eredetileg irfz44-eset írtak, mivel az pont nem volt otthon, ezért is kisérleteztem más fajtákkal, végül is ez egy átlag felhasználást jelentő kapcsolás FET szempontból, csak N csatrnás és teljesítmény FET legyen.Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz Dr. Szilikát #86759 üzenetére
Szevasz
A frekvencia keltő kapcsoláat én is pont gyerekkoromból, LEDes villogóból ismerem, csak ott 27K-os volt a bázis-kondi ellenállás, és asszem mindösze 220ohm a LED ellenállás, mindez 9V os telepről !
A rajzon valóvan lemaradt a második tranyó emitterének földpontra kötése, de csak a rajzon, nézdd el nekem, későn rajzoltam.
A két 2N-es tranzisztor biztosan nem egyforma, mert nem azonos értékeket mérek a két oldalt, ha pedig nem 50%-os a négyszögjel kitöltése, az már biztosan valamelyik oldal (FET) túlterhelését jelenti, mint tapasztaltam is az eltérő melegedésből, illetve torzul miatta a kimeneti jelalak, hatásfok, stb. Ezt nem tudom mennyire lehet belőni egy ilyen egyszerű vibrátor kapcsolásnál.
Illwtve ez a bajom az 555-össel való FET meghajtásaal is, hogy annak sem 50%-os a négyatög jel kitöltése, hanem kicsit eltolt, ez nem emlékszem, hogy mennyire lehet kompenzálni alkatrészekkel. Ilyen szenpontból talán pontosabb egy 4047-es, vagy milyen IC, vagy akkor precízebben, akár visszacsatolva TL494, vagy SG 3525, csak pusztán lámpák üzemeltetéséhez gondoltam egyszerűbb kapcsolás is elêg.Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
aujjobba
addikt
válasz Batman2 #86764 üzenetére
Az 50%-os kitoltesu 555-os negyszogjel tokeletesen mukodik ezzel a kapcsolassal:
(forras)Ra es Rb egyformanak kell lennie, 10nF kondival es 2db 2k2 ellenallassal 24kHz kozotti jelet ad nalam.
49.5% kitoltest mond a szkop, de az ellenallasok sima 5%-osak (nem valogattam ossze oket), ebbol adodhat elteres az 50%-tol gondolom.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz aujjobba #86761 üzenetére
Szerintem tényleg felesleges oda nem csak a tranzisztor, de az OPA is. Az adatlap csak a negatív referenciához, vagy a zajérzékeny alkalmazásokhoz ajánl OPA-t a ref. forrás után, utóbbi esetben is valószínűleg csak azért kell a pufferelés, mert az RC-szűrés után biztosítani kell az alacsony forrásimpedanciát. A Pico (RP2040) analóg inputja adatlap szerint 100 kΩ, az MCP1541 pedig < 1mV / mA terhelési stabilitással rendelkezik. Az OPA a maga ofszethibájával csak 'elrontja' a referenciát, bár ez 1mV-os LSB-nél nem olyan feltűnő hibaforrás.
Az megint egy érdekes dolog, hogy a Pico szeretni fogja-e a 4.1 V-os referenciát, mikor az analóg (és egyben a digitális) portjaira kapcsolható feszültség az ADC_AVDD értékéig mehet, ami névleg 3.3 V. Az abszolút maximum ennél csak 0.5 V-tal magasabb.. -
Batman2
őstag
válasz Dr. Szilikát #86759 üzenetére
A csatolt kalkulátor alapján 24-25KHz-en megy a kapcsolgatás a megadott alkatrészekkel.
Ahogyan a leírás is írja, mikor bekapcsolt a tranzisztir, akkor a kollektorán a nyitófeszültségének megfelelő értéket lehet mérni, nos én pont ezt mértem mindkét tranzisztoron egyszerre, mikor az 530-as FETek gate ellenállás nélkül voltak vekötve, ebből feltételeztem, hogy esetleg túlterhelt a kapcsolás, nem indul be az oszcilláció, mert így mindkét 2Nes nyitva és mindkét FET zárva volt.
Nem is volt áramfelvétel, csak ami a két 680ohmoson folyt a tranzisztorok felé.
Úgyhogy magában egyszerű a vibrátor kapcsolás, de ha már valamit meghajt, az befolyásolja a működését.Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
aujjobba
addikt
Igazad van, ez tenyleg hamvaba holt elkepzeles.
Egyebkent kiprobaltam 5V referenciaval, egy potit pedig a 3.3V - GND koze kotve, teljesen feltekerve kb. 45e/65536 olvasott le az ADC (16 bitre alakitja a kod).
Ezek szerint csak szerencsem volt, tobbet nem probalkozok akkor ezzel, nehogy kinyirjam a Pico-t. -
Csak érdeklődés szintjén mert úgy nézek a mirokonrollerre és társaira mint tyúk a piros kukoricára.
Az elképzelés, 7S litium pakk ellánkénti figyelése, cellánkénti beállíthaó alsó és felső határártéknél riasztás, egy kimenet,
és ha látnám a 7 cella feszültségét 2 tizedesig kiírva egy lcd vagy bármilyen kicsike kijelzőn.
Elkezdtem nézelődni RPi és Arduino vonalon de félelemmel vegyes tisztelettel be is zártam a böngészőt.
Lehetséges ezt megvalósítanom úgy hogy életembe közelébe se voltam ilyen programozható cuccoknak?
Van illetve sajnos csak volt ilyen cucc készen ami tökéletes lenne nekem de megszűnt és alig pár külföldi oldalról rendelhető.
Celllog8 a neve.
Ilyesmi kéne nekem. -
válasz tordaitibi #86769 üzenetére
Ezt egyszerű leprogramozni. Mondjuk a Raspberry-ben nem tudom, van-e A/D konverter, de az Arduinoban van. A Raspberry natúr Linuxon fut, szóval arra nem nehéz programozni. Arudinohoz egy Nokia kijelző meghajtása előre meg van írva, programozni sem nehéz, A/D viszont csak kb. 5 bemeneten van, szóval esetleg kell majd hozzá némi tranzisztoros bonyolítás.
Mutogatni való hater díszpinty
-
pchris
tag
válasz fatpingvin #86780 üzenetére
Igen, azt hiszem amit linkeltél az az. Csak az AliExpress -en találtam hasonlókat. Pl: [link] vagy [link]
Nem tudom, hogy ezek jók lennének-e.
Azon is gondolkozom, hogy valami kevésbé combos mosfet megy a helyére, amire nem direktbe, hanem egy másik mosfeten keresztül lenne a fűtés bekötve. ilyenem van is a fiókban. Persze ha ezt megcsinálom, akkor is cél, hogy ha kell eredeti állapotába is visszaalakítható legyen a nyomtató. Tehát egyenlőre az eredetivel egyező/vagy azt kiváltani képes mosfetet keresek.[ Szerkesztve ]
-
lanszelot
addikt
Hello,
Ma megint elektro szakkörön voltam, és a végén a prof el kezdett beszélgetni az egyik diákkal.
Hogy lehetne a kis AM rádiónkat jobbá tenni
Ott maradtam, hallgatni. De hatalmas pislogásokon kívül nem sokat tudtam.
Szót se értettem.
Nagyon kezdő vagyok.
Kérlek segítsetek már hogy mit számolgattak ott ketten?
Ami a táblán volt:
A kis am radio rajza /tudom az ic-t rosszul rajzoltam, sajnos nem tudtam hogy kell, már megmutatták/
-
aujjobba
addikt
válasz lanszelot #86782 üzenetére
Az LC körnek van egy olyan frekvencia, amit ha ráadsz az impedanciájuk épp kioltja egymást, azaz ezen a frekvencián semmilyen ellenállást nem képviselnek.
Engem erre emlékeztet a képlet, de ma kijavítanak ha mégse.capacitive reactance/inductive reactance témának nézz utána, ha jól sejtem angol nyelvterületen vagy.
Ha mégse akkor reaktanciaEgyébként, miért nem kérdezed meg a profot?
Nem szégyen segítséget kérni, biztosan téged is valahogy képbe hozott volna.[ Szerkesztve ]
-
-
Pötyi
őstag
válasz #32277248 #86788 üzenetére
+1
Indexelt tudás. Érdekes, nekünk is valami hasonlót vertek a fejünkbe, szintén kb. negyed évszázada. Elég azt tudnod, hogy a könyvespolc bal felső részén kell lennie egy kb. három centi vastag mikroelektronika könyvnek, amit nagyjából az első harmadánál kinyitva ott lesz a kérdéses infó.
[ Szerkesztve ]
QNX is cool!
-
Batman2
őstag
válasz Dr. Szilikát #86759 üzenetére
Még egyszer megpróbálkoztam ezzel a kapcsolással.
Kicseréltem mindkét 2N2222-eset, viselkedés ugyanaz, majd az egyik 2,2nF-os kondit, semmi változás, majd 2,7, illetve 3,3nF-ossal is próbáltam párban.
Ahogy csökkent a frekvencia, még rosszabb lett, több áram be, kevesebb áram ki.
Próbáltam másik FETtel is, azzal is ugyanaz, az egyik gyorsan felmelegszik.
Ellenállásokat ellenőriztem, azonosak a két oldalt.
Érdekes, a trafón felcseréltem a két primer tekercs kapcsolt vezetékeit és némileg változott a melegedés, kevésbé forrósodott az eddigi oldal, de azért jó így sem lett.
A kapcsolás legjobb állapotában is instabil, ha védő ellenállás nélkül, direktben kötöm az akkura, akkor egy darabig1,4A az áramfelvétel, majd hirtelen megugrik, a 20A-es méréshatárból kimegy, ilyenkor pillanatok alatt forr az egyik FET, ez szállt el korábban kétszer is.
De még 0,33ohmos ellenállás mellett is előfordult, hogy megszaladt, az addigi 1,3A-ről hirtelen felugrott 11A-ra.
Igaz, hogy ilyenkor jobban világított a trafó kimenetére kötött 230V-40W-os izzó, de persze ez öngyilkos állapot.
Az EI-33-as trafónak leírás szerint több szálból áll az 5V-os tekercse, ha nem egy szálat kötök be, hanem többet (több láb összekötve), akkor a kimenet feszültsége leesik és rögtön forr a FET. a két 12V-os kivezetéssel egyáltalán nem működik a kapcsolás, feladom.
Lehet, áttekercselt trafóval jobb lenne.Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
pchris
tag
válasz tordaitibi #86783 üzenetére
Nem kell combosabb az elég lenne, ami eddig benne volt. Viszont kivitelre ugyanilyennek kellene lennie SOT669 ha nem tévedek. Ez barkácsolás nélkül menne a helyére. De köszönöm.
-
Batman2
őstag
Össze raktam egy 555-ös négyszögjeles kapcsolást a két FETtel és ugyanazzal az EI-33-as trafóval. A viselkedés szinte ugyanaz, megint csak ugyanazon oldali FET melegszik. A 12V-os tekercselést használva most is alig van kimenőfeszültség, cserébe még több áramot vesz fel.
Valami defektes lehet ez a trafó, vagy nem 25 hanem 50KHz-re van tervezve, majd neki látok, áttekercselem.Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
ecaddsell
aktív tag
válasz Batman2 #86793 üzenetére
Az ATX tápok kezdetben kb. 30kHz-en jártak, majd ahogy haladunk az időben úgy mentek fel frekvenciában akár 200kHz-re vagy felette is.
Amivel hajtod az kb. 22kHz, ami attól függően honnan bányásztad (mikori időből származik) lehet csak kicsit, meg nagyon sokkal alatta az ideálisnak, lehet akár több is mint 50kHz-re tervezték.
Azt meg, hogy a MOSFET-ek mennyire összevissza kapcsolnak egy szkóppal meg megfelelő mérőfejjel lehetne nézni, de ez még nem fog javítani rajta.
Persze ha sok felesleges MOSFET-ed van amit nem sajnálsz ezzel is el lehet játszani.A végcél nekem még mindig nem világos.
Hagyományos izzóban 12V voltost simán lehet venni, sőt ma azt talán egyszerűbben is mint 230V-osat, azaz oda ez nem kell, ha világítás a cél
LEDeket is simán lehet 12V DC-ről hajtani, oda sem kell (max egy normális driver, pl. amit lámpákhoz szoktak használni).
A legtöbb fogyasztó nem fogja szeretni ezt a nagyobb frekis kapcsolgatós jelet.
Egyébként meg bármi hosszabb vezeték a terhelés felé antennaként fog viselkedni és jól megszórod a környéket zajjal (EMI). Azaz ez sem igazán célszerű. -
Batman2
őstag
válasz ecaddsell #86794 üzenetére
A lakás világítását akarom a napelemes akkuról hajtani, ameddig van szufla, ha pedig kimerült akkor egy relé automatikusan átkapcsolja hálózatra a lámpákat.
A zaj kérdése jó kérdés, mivel a lakásban azért sok méter vezeték megy.
Viszont direkt azért próbáltam ki a LED lámpáimat, hogy mennek e egyenáramról, mert akkor a kimenetet egyenirányítás után lehet szűrni is, akkor talán nem megy túlzott mértékű zavarjel a vezetéken.
Frekvencia problémára gondolok én is, abból a jelenségből kifolyólag, hogy ha a trafó dupla huzalos 5V-os tekercseléséből csak az egyik szál van bekötve, akkor úgy-ahogy megy, ha mindkét szál be van kötve, tehát nagyobb keresztmetszet, azonos menetszámmal, akkor pedig egyáltalán nem megy és hatalmas lesz az áramfelvétel, hogy alacsony a frekvencia, mivel vastagabb vezeték, azonos menetszámhoz szerintem magasabb frekvencia kell, hogy ne csak vezetékként viselkedjen.
Csak a videót nem értem, hogy ott az illetőnek megy minden az eredeti tekercseléssel és huszonpár kilohertzen, nekem meg nem.
Lehet neki másfajta EI-33-as trafója van ?
Másik gondolatom, hogy az ATX trafó 5V-os, középleágazásos tekercselése sem azonos minkét oldalt, mivel + és - ágon nem azonos áramot igényelnek az eszközök, ha pedig nem szimmetrikus a tekercselés, akkor persze, hogy felemásan melegednek a tranzisztorok.
Ki akartam szedni egy másik trafót is, de végül nem tettem, mivel a forrasztási oldalon lábak bekötése már eleve nem szimmetrikus tekercs elrendezést sugall.
[kép] [kép]
Inkább majd áttekercselek, akkor biztosan tudom, hogy a tekercselés legalább jó.
Köszi a infót !Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Batman2 #86795 üzenetére
A tekercs nem tud különbséget tenni pozitív és negatív félperiódusok között, az csak a diódán múlik.
Közös vastag szekunder szolgálja ki, csak a pozitív ágba komolyabb diódák szükségesek, míg negatív ágon gyengébb diódák is megfelelnek.
Épp ezt lehet kiaknázni, ha ilyen tápegységben a negatív ági diódákat is kicseréljük erősebbre, meg persze a vékonyabb fóliarajzolatot / szűrőtekercseket is kiküszöböljük, akkor a negatív ág is erős lesz, hiszen a szekunder maga ugyanaz. Kétféle szisztémában is látható alább.
Szaggatott vonallal jelölik a hűtőbordás diódákat, a pozitív ágban:
[ Szerkesztve ]
-
lanszelot
addikt
válasz #32277248 #86785 üzenetére
Először is köszönöm szépen a válaszokat.
Miért számolták ezt?
Ha ez segit:
Olyanról beszéltek, hogy a Tuning Capacitor rossz minőségű a kis AM rádióban.
Meg hogy át kellene számolni valamit a komponenseken, hogy jó e az összeállítás.
Ez egy kis készlet, így vette az egyetem. Azt mondta a prof, hogy régen jobb alkatrész volt benne.Az biztos , hogy a lényeg az volt hogy nem jó minőség és valamit javítani kellene, azért kezdték a számolást.
De mi lesz, ha kiszámolták? Mit mutat az a szám?
Kell még egy ellenállás? Vagy még 3at tekerni a tekercsre?
Nem értem mit lehet ezzel kezdeni./Bocsánat biztos hülyeségeket írok, csak próbálom megérteni/
-
Batman2
őstag
válasz Dr. Szilikát #86796 üzenetére
Így gondoltam, hogy aszimmetrikus esetleg a tekercselés: [kép]
Azt tudom, hogy a tekercs nem tud különbséget tenni pozitív és negatív félperiódus között.
Tudom, hogy sántít a dolog, mivel az egész egyben van egyenirányítva és nem külön-külön a két oldal.
De ha nincs aszimmetria a tekercselésben, akkor pláne kifújt a tudományom, hogy mitől lehet, hogy mindig az egyik FET hevül, a másik hideg, mindegy melyik FETet használom és mindegy melyik trafót, mindegy melyik áramkört.Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
And
veterán
válasz lanszelot #86797 üzenetére
Az MK484 egy szimpla AM-egyenesvevő IC (RF-erősítő, demodulátor és AGC fokozatokat tartalmaz). A rezgőkör által biztosított jelet demodulálja. Itt a tekercs az nem egy szimpla induktivitás, hanem maga a ferritrúdra tekert antenna. A rezonanciát és egyben a vételi frekvenciát a hangolókondenzátorral lehet beállítani. Ezt a pontot lehet azzal a képlettel kiszámolni a trimmer kapacitás és a ferritantenna induktivitásának ismeretében. A vevő képességei a felépítéséből adódóan eléggé limitáltak.
[ Szerkesztve ]
-
válasz Batman2 #86798 üzenetére
Ott kevés a frekvencia, azért vesz fel sok áramot.
A videóba egészen biztos más volt a vas.
Én is küzdöttem 25 évvel ezelőtt önrezgő invertekkel, aztán feladtam.
Helyette csináltam ilyeneket, kb. 40 darabot. Piacos-vásározó voltam 8 évig és az autós izzók pillanatok alatt leszívták az akkut, egy 12/230V inverterrel és kompakt fénycsövekkel 10x annyi ideig világítottam, és az árustársaim is vettek tőlem ilyeneket.
Így nézett ki,
Ez mire összeállt, irgalmatlan sok szívás volt pedig faék egyszerű, egy alap frekvencia generátor, egy 1/2 szimmetrikus osztó/meghajtó és a fetek+trafó.
Először 12V trafóval kezdtem, nem lehetett rendesen megterhelni.
Majd jött a 2x9V primer, ez már jó lett volna ha nem 1,4A a nyugalmi áramfelvétel. Majd felvittem 50Hz helyett kb. 80-90Hz-re, itt jó lett a nyugalmi, megállt 0,4-0,5ampernál. Mivel négyszög a meghajtás, megnőtt a vasveszteség, ezt kicsit ellensúlyozta a nagyobb frekvencia.
Feljebb vive a frekit nem volt érdemi javulás, több 100Hz környékén elkezdtek melegedni afetek és ismét megnőtt a nyugalmi áram, véleményem szerint a négyszög+vasveszteség miatt.
Ha kihagytam a játékból az 1mikrofarad/56 ohm tagot, akkor random 1 perc-1óra múlva üresjárásba valamelyik fet elszállt, gyanítom valami túllövés, túlfeszültség impulus átütötte.Csak azért írtam le mert ez a kapcsolás fényévekre van egy több 10-100kHz porvasmagos trafó meghajtásától, ott amúgy nemcsak a freki nagyobb hanem a terhelés függvényében erősen PWM-ezik is a meghajtás és ezt Te ezzel az egyszerű önrezgő kapcsolással nem tudod lemodellezni. Valamint ahogy nő a freki, egyre inkább szerepet kap a fetek korrekt gate meghajtása, és megnövekszik a primitív kapcsolás egybenyitási ideje is, ami = a fetek halálával.
Lesz még dolgod ezzel a kísérletezéssel
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Poco X6 5G - egy Redmi álruhában
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Bluetooth hangszórók
- Filmvilág
- EA Sports WRC '23
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- Politika
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- További aktív témák...
- ASUS TUF Nvidia RTX 3070 OC Gaming 8GB
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RTX 4070 TI 12GB / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RTX 4070 12GB / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RTX 3080 10GB / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
- ÚJ AM5 GAMER PC! AMD RYZEN 5 7600 / RTX 3070 TI / 16GB DDR5 / 500GB NVME / - AKÁR Ryzen 7 7700X
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs