Summit Ridge: az első Zen

A Zen magot, illetve magokat első körben a Summit Ridge kódnevű lapka kapta meg. Ez egy 14 nm-es LPP node-on készült lapka, amelyet a GlobalFoundries gyárt, és 4,8 milliárd tranzisztor található benne, amit sikerült 195 mm²-es területre besűríteni.

Az 1331 tűs AM4 foglalat [+]

A processzor új, Socket AM4-es tokozást kapott, ami 1331 tűvel kapcsolódik az alaplaphoz. Ebbe persze azt is bele kell számítani, hogy a Summit Ridge integrált déli hidat is tartalmaz, így a működéshez nem szükséges külső vezérlőhíd alkalmazása sem, de a DIY-piacon jellemző lesz az alaplapgyártókra, hogy élnek a kiegészítő hidakkal.

A Zen CCX [+]

A kialakított dizájn szempontjából a Summit Ridge két darab úgynevezett CCX-et, azaz Core Complexet tartalmaz. Egy ilyenben négy darab Zen mag található, és ezekhez maximum 8 MB megosztott L3 gyorsítótár kapcsolódhat 32 bájtot továbbító buszon. Ez ráadásul úgynevezett victim cache, vagyis ha az L2 gyorsítótár megtelik, akkor kerülnek az L3 gyorsítótárba az adatok. Annak érdekében, hogy ez előnyös legyen a rendszerre nézve, az L3 gyorsítótár elérésének késleltetése nem csak az adott maghoz tartozó 2 MB-os szeletre levetítve alacsony, hanem konkrétan az egész CCX-en belül az, vagyis nem sokkal nagyobb késleltetéssel lehet elérni az egyik magnak a másik maghoz kapcsolódó, 2 MB-os szeletét.

[+]

Tovább vizsgálva a dizájnt, a Zen az első magja az AMD-nek, ami SMT (simultaneous multi-threading) rendszert használ a komplex processzormag jobb kihasználása érdekében. Hasonló koncepciót több gyártó választott már az elmúlt évek során, többek között az Intel Hyper-Threading is ilyen. Az AMD megoldása időosztásos rendszer, hogy minden szál megfelelő erőforráshoz jusson. Ezzel persze jellemzően lehetnek bizonyos problémák, amennyiben egy szál a teljesítmény szempontjából domináns, vagy esetleg az adott feladathoz fontos az alacsony késleltetés biztosítása. Az AMD ezekre felkészült a Zen magban, így a jellegzetes gondokat a rendszer kezelni fogja. Többek között az integer és a lebegőpontos részen belül lesz algoritmusprioritás, vagyis ha egy szál több erőforrást igényel, akkor a lehetőségekhez mérten megkapja, emellett a magasabb prioritású folyamatokat futtató szálak kiemelten kezelhetők, így ez sem lesz gond. A mag egyes részei statikusan vannak particionálva, amit az AMD azzal magyaráz, hogy ezek nem kritikusak az SMT hatékony működése szempontjából, és eleve spórolni kell az energiával, de a Zen továbbfejlesztéseknél kiértékelik a nagyobb teljesítményt biztosító lehetőségeket.

A Zen SMT-je [+]

Mélyebben elmerülve a Core Complexben, illetve magában a Zenben, elmondható, hogy egy maghoz 512 kB-os, nyolcutas L2 cache tartozik, amit ciklusonként 32 bájtos szélességgel lehet elérni. Ráadásul a Bulldozernél alkalmazott write-through megoldásról write-backre módosult az elérése is, tehát a cache írásokkal hamarabb végezhet, nem kell a következő szint írását a rendszernek egyidejűleg elvégeznie, amíg nem nyúl az adott gyorsítótár-tartalomhoz. Az AMD szerint az egész gyorsítótár-architektúra radikálisan javult, többek között korábbi processzoraikhoz viszonyítva akár ötszörös sávszélességbeli növekedés is tapasztalható az L3 cache tekintetében, de az L2 cache is legalább kétszer gyorsabb.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!