Megjelenítés, bevitel
Hasonló méretű és tudású kijelzője van a két UL sorozatosnak. A 13,3 és 14,1 hüvelyk között alig több mint öt százalék az eltérés. Lényegében, ha nincsenek egymás mellett a gépek, akkor nem is lehet megmondani, melyik a kisebb és melyik a nagyobb. A LED-es háttérvilágításnak köszönhetően egészen korrekt a képük. Persze a felhasznált TN+film technológiától nem szabad csodákat várni. Ahogyan megszokhattuk, ezeken a konzumer gépeken is fényes a kijelző felülete.
Asus UL30Jt - Asus UL80Jt
Kalibráltuk a két notebook színeit. Ehhez a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátort (kolorimétert) és a LaCie Blue Eye Pro szoftvert használtuk. A berendezés azt vizsgálja, hogy a monitoron megjelenő árnyalatok milyen mértékben térnek el a referenciától. Ezt az eltérést deltaE értékben adjuk meg. Egy deltaE a minimális szabad szemmel látható eltérés. Ha átlagban ennél kisebb értéket kapunk a kalibrálásra, akkor a színhűség szinte tökéletes. Három deltaE értéknél a megjelenített szín erősen különbözik az elvárttól.
Asus UL30Jt - Asus UL80Jt
Beálltás előtt és után is az UL80Jt-nél kaptunk jobb eredményt. Kalibrálás után a kisebbik gépnél átlagosan két deltaE értékkel különböztek az árnyalatok az optimálistól, ami nem valami jó. A nagyobbiknál csak vörösnél volt kiugró eltérés. Az UL30Jt színprofilja innen tölthető le, a maximálisnál kettővel alacsonyabb fényerőn adja a legjobb árnyalatokat. Az UL80Jt színprofilja innen tölthető le, a maximálisnál eggyel alacsonyabb fényerőn adja a legjobb árnyalatokat. Mindkét kalibrálást az Intel grafikus maggal végeztük.
Asus UL30Jt - Asus UL80Jt
Szemmel és műszerrel mérve is az UL80Jt kijelzőjének fénye bizonyult jobbnak. Az UL30Jt jobb oldala a LED-es háttérvilágítás ellenére is 15%-kal sötétebb volt a középső résznél. A kisebb Asuson 211, a nagyobbikon 258 cd/m²-es maximális fényerőt kaptunk. A 0,5, illetve 0,6 cd/m²-es feketével ez mindkét gépnél valamivel 400:1 fölötti kontrasztarányt jelent, ami csak világos környezetben volt kevés a monitor tükrös felületének semlegesítéséhez.
Billentyűzet terén az Asus UL30 és UL80 teljesen egyforma, ugyanolyanok, mint az UL20. Mai divat szerint szigetes kialakítású gombjai vannak, melyek kissé labilisak, rövid úton járnak, felületük és nyomáspontjuk is kemény. Szóval nem leányálom sokat gépelni rajta, de sajnos mostanában ez a megoldás válik általánossá. Kategóriájában csak az Acer Timeline gépei tudnak lényegesen jobbat felmutatni.
Legalább kiosztásban minden rendben van. Bár a mi tesztgépeink a nemzetközi elrendezést kapták, az UL20-ról tudjuk, hogy a magyar verziónak kétsoros Enter gombja van, és a speciális, ékezetes és kurzormozgató gombokat sem szűkítették. Felül a klaviatúra fölött mindkét gépen két krómozott gomb csücsül. A jobb a bekapcsoló, a ballal kikapcsolt gépnél az Express Gate mini operációs rendszer indul (feltéve, hogy telepítettük), bekapcsolt gépnél pedig az energiagazdálkodási profilok között válthatunk vele.
Már az UL20-nál sem találtuk szerencsésnek a gödröcskékből felépített érintőfelületet. Ezt a szennyeződésre hajlamos megoldást kapta a két nagyobb UL is. Sokkal jobban örültünk volna, ha az Eee PC-k ügyesebb, apró szemölcseit használhattuk volna. Legalább a felület multitouch-os. Alatta természetesen a márkára jellemző, kattogósan járó, krómhatású gomb feszített.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
