Megjelenítés, bevitel
Alig telt el pár év azóta, hogy a széles, 16:10 oldalarányú kijelzők divatba jöttek a notebookoknál, és kiszorították a klasszikus, 4:3-as modelleket. Most a 16:9-es tévés oldalarány csinálja ugyanezt a 16:10-zel. Eddig még nem is láttunk 16:10-es 13,3 hüvelykes monitort, amilyennel a Satellite U500-at szerelték. Nekünk ez a 1280 pixel széles, és 800 sor magas felbontás jobban bejön, mint az 1366x768-as, aminek ugyan valamivel több a pixele, de kevesebb sora van. A felhasznált panel a laptopoknál megszokott TN+film technológiás, aminek gyengébb a képe az xVA vagy más rendszerekénél, de kevesebbet fogyaszt náluk. Szemből nézve a Satellite U500 képe rendben volt, ferde szögből viszont a szokásos színi és kontrasztbeli torzulásokat tapasztaltuk.
Készítettünk a Toshiba új szubnotebookjához színprofilt. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro szoftverrel végeztük. A program azt vizsgálja, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.
A beállítás előtt és után is lényegében a megszokott értékeket kaptuk. Kalibrálás nélkül az optimálistól nagyjából tíz deltaE értékkel különböztek a színek, amihez háromszoros maximális eltérés tartozott. Az átlagos és legnagyobb differencia viszonya kalibrálással nem változott, de az értékük nagyjából a tizedére, 1,4-re, illetve 3,1-re csökkent. Sajnos a telített színeket sikerült a leggyengébben beállítani. A Toshiba Satellite U500 színprofilja innen tölthető le. Hangsúlyozzuk, hogy az IGP-s modellekhez jó, és a maximálistól eggyel alacsonyabb fényerőn a leghasználhatóbb.
Mivel nem LED háttérvilágítású a panel, nem mértünk olyan egyenletes fényerőt, mint a modernebb technológiás modelleknél. A képernyő bal oldala átlagosan 15%-kal, a jobb majdnem tízzel volt sötétebb a középső régiónál. Egészen korrekt a 250 cd/m²-es maximális fényerő, ami a viszonylag magas, 1 cd/m²-es minimummal 250:1 kontrasztarányt ad. Borús november lévén nem tudtuk megvizsgálni, hogyan használható a kijelző erős napfényben, de tükörfelülete nem tűnt jobbnak a kategória átlagánál. Bevilágítás terén is gyengébbnek találtuk a LED-es modelleknél.
A Toshiba otthoni felhasználásra szánt notebookjai billentyűzetben mindig egy lépéssel konkurenseik előtt jártak. Igaz, a korábbi Satellite-oknak fényes volt a klaviatúrája, de nyomási komfortjuk és elrendezésük mindig példaértékűnek számított. Az U500-on használt megoldás is példaértékű, sajnos negatív értelemben. Ékesen mutatja, hogyan lehet feláldozni a funkciót a trendi extrákért cserébe. A legszomorúbb részlet a márkánál eddig sosem tapasztalt horpadás. Középtájon már átlagos gépelési erővel nyomva is hajlott a teljes klaviatúra. A másik negatívum a rövid lenyomási út, ami korábban ugyancsak nem volt jellemző a Toshibára.
Kapunk viszont a megszokottnál nagyobb, divatos nyomófelületeket, amiket sajnos sikerült fényezéssel ellátni, így elsősorban a fekete változatnál számíthatunk látható ujjlenyomatokra. Természetesen világít is a billentyűzet, igaz, ki-bekapcsolása nem olyan egyértelmű, mint mondjuk az Asus laptopokon. Mélyen a mellékelt segédprogramban található ez az opció. Szintén keresgélni kell a felső érintőgombok nyomásakor éktelenül hangos sípoló visszajelzés tiltását. Ennyi hibát nem tud ellensúlyozni a korábbi Toshiba gépekre jellemző okos billentyűzetkiosztás az ügyesen integrált visszajelző fényekkel (a leragadó gomboknál).
Kritikát érdemel a tapipad is. A formatervezett gombok és az egyre divatosabb kikapcsolója miatt rettenetesen kicsire szabták, már-már netbook méretűre. Egyébként kissé érdes felülete rendben van. Mintája a csuklótámaszét követi, de itt csak festésről (vagy fóliázásról) van szó. Tetejére szokásos, toshibás világító sávot tettek, ami természetesen kikapcsolható. Igazából nem sok szükségét látjuk, mert az érintőmező határa jól kitapintható az érdesség megváltozása miatt. Méretben a gombok igazodnak a touchpadhoz – kicsik. Legalábbis a mi példányunknál, ahol ujjlenyomat-olvasó ékelődött közéjük. A hazai forgalomba kerülő első daraboknak – melyeknek egyébként fekete billentyűzete van a diszkrét VGA miatt – nagyobbak a gombjai, mert hiányzik közülük az előbb említett biztonsági eszköz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
