Ethernet-sebesség és audiominőség, tuning
Ethernet
Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:
szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a
fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a
A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény három lefuttatott teszt átlaga.
Érdekes jelenségeknek lehettünk tanúi a hálózati vezérlők tesztelése közben. Ez a sebességmérés során még nem is annyira szembetűnő, hiszen a vezérlők közel ugyanolyan gyorsak voltak, de azért már itt is kicsit furcsa, hogy az Asus P5W DH Deluxe-on található két Marvell vezérlő nem ugyanolyan gyors.
A processzorterhelési tesztben ért minket igazán meglepetés, amikor az egyes alaplapokon található, ugyanolyan típusú vezérlők különböző terhet róttak a processzorra. Konkrétan az Abit AW9D-MAX-on a processzorhoz közelebbi portnak háromszor annyi volt a CPU-terhelése, mint a másiknak. Hasonló jelenet játszódott le az Asus esetében is, ott a gyárilag letakart Ethernet-aljzaton mértünk magasabb sebességet, bár esetében a CPU-terhelésben nem volt számottevő különbség. Érdekes még, hogy a DFI-on található Realtek chipen is annyit mértünk, amennyit az Abiton a rosszabbik esetben. És hogy mi a konklúzió? Az Intel vezérlős alaplapokkal nincs ilyen gond...
Audio
Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.
Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.
A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.
Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.
A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.
A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).
| Rightmark Audio Analyzer 5.4 16 bit / 44 kHz |
Átviteli függvény (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB | Zajszint, dB (A) | Dinamika, dB (A) | THD, % | IMD + zaj, % | Sztereó áthallás, dB | IMD 10 kHz-en, % | Minősítés |
| Abit AW9D(-MAX) Realtek ALC882M |
+0,24, -0,32: Jó |
-80,4: Jó |
79,8: Átlagos |
0,0066: Nagyon jó |
0,032: Jó |
-77,7: Nagyon jó |
0,109: Átlagos |
Jó |
| Asus P5W DH Realtek ALC882M |
+0,24, -0,33: Jó |
-83,6: Jó |
83,2: Jó |
0,0089: Nagyon jó |
0,025: Jó |
-81,2: Nagyon jó |
0,105: Átlagos |
Jó |
| DFI Infinity 975X/G Realtek ALC882 |
+0,24, -0,33: Jó |
-87,5: Jó |
87,5: Jó |
0,010: Jó |
0,020: Jó |
-88,2: Tökéletes |
0,104: Átlagos |
Jó |
| Intel DB D975XBX2 Sigmatel 9247D |
+0,00, -0,00: Tökéletes |
-86,0: Jó |
83,4: Jó |
0,0084: Nagyon jó |
0,022: Jó |
-86,7: Tökéletes |
0,023: Jó |
Nagyon jó |
| MSI 975X Platinum PE Realtek ALC882M |
+0,24, -0,33: Jó |
-83,4: Jó |
82,8: Jó |
0,0086: Nagyon jó |
0,025: Jó |
-81,2: Nagyon jó |
0,107: Átlagos |
Jó |
Analóg kimeneten szigorúan a hangminőséget vizsgálva a hat alaplap nagyjából ugyanolyan szintet üt meg, az Intel D975XBX2-n található Sigmatel viszont a többieknél kicsit jobban vizsgázott, egészen elképesztő, hogy az átviteli függvény nyílegyenes, és az IMD görbéje sem emelkedő, ellentétben a többinél tapasztaltakkal. A Rightmark tesztje szerint az Abit által preferált, külső kártyára integrált audiovezérlő nem jár hangminőség szempontjából előnnyel, még a zajszint is csak minimálisan jobb a többiekénél.
Lemértük az egyes hangkodekek processzorterhelését is. HL2 Episode One alatt a Core 2 Duo E6700-as processzorral 15 és 20% közötti eredményeket kaptunk, gyakorlatilag itt inkább mérési hibákról lehet beszélni, ugyanis chiptől független az elért helyezés.
FEAR alatt 1 és 6% között szerepeltek a lapok, úgy tűnik, hogy ebből a szempontból a DFI a legjobb (már HL2 alatt is az első volt). A százalékos értékek processzortól függően alakulnak, tehát ezekben a tesztekben inkább a relatív sorrendet érdemes szem előtt tartani, mint a konkrét százalékos értékeket.
Végül grafikonon összesítettük az egyes alaplapokkal maximálisan elérhető rendszerbuszórajelet, legalábbis amit nekünk sikerült belőlük kihozni. Itt az Asus, az Abit és az Intel a befutó, az MSI, de főleg a DFI remélhetőleg már dolgozik egy új és jobb BIOS-on, amivel megmutathatják, hogy valójában mire képesek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
