Több cég, több modell
A Panasonic mellé hamar felsorakozott a Philips, a Grundig, a Vestel vagy a Sony, és az évek során még többen csatlakoztak ehhez a táborhoz. Köztük olyan vállalatok is, mint a Bang & Olufsen, a Loewe vagy épp az a Hisense, aki korábban kategorikusan elutasította az OLED technológiát. A partnerek meggyőzésében nagy jelentőséggel bírt, hogy néhány év alatt sikerült az árat csökkenteni. E folyamatban kulcsszerepet játszott a gyártás hatékonyabbá tétele, hiszen amíg az első időszakban az elkészült OLED kijelzők csupán tíz(!) százaléka volt alkalmas arra, hogy a tévébe építve értékesítsék, addig ez az arány 2015-re 80%-ra nőtt.
[+]
A konszern komoly erőfeszítéseket tett és tesz mind a mai napig annak érdekében, hogy minél szélesebb potenciális vásárlóréteget érjen el modelljeivel. A hagyományos sík és ívelt készülékek mellett az évek során előálltak hangprojektorra épített, speciális kerettel ellátott modellekkel is, sőt kifejlesztettek falra simuló, rugalmas kijelzőt is. A már említett egyszerűbb, vékonyabb szendvicsszerkezet dizájn szempontjából is sok lehetőséget tartogatott magában, amit ki is használtak a gyártók, ennek következtében számos egyedi külsejű készülék látott napvilágot, amelyek kitűntek az egyre inkább uniformizálttá váló LED LCD készülékek közül.
[+]
Az OLED panel természetesen nem korlátozta a gyártókat az okostévérendszerrel kapcsolatban, így megjelentek a piacon a webOS, Android, MyHomeScreen platformot használó OLED televíziók is. És itt kell megemlíteni a Sony speciális, Acoustic Surface néve hallgató megoldását, amelynél az úgynevezett aktivátorok az OLED panelt rezegtetik, így az adja ki a hangot. Tehát viszonylag hamar meglehetősen nagyra duzzadt az OLED televíziók választéka, de az LG maradt a legnagyobb szereplő ebben a szegmensben, hiszen náluk jelentek meg elsőként az újdonságok, és mindig a dél-koreai vállalat kínálata volt a legnagyobb. Ez meg is látszódik a piaci részesedésen, amit az LG dominált és dominál mind a mai napig.
De az is a történethez tartozik, hogy bármennyire nagy szerepet kapott az OLED tévé az egyes cégek kommunikációjában és a médiában, az nem tükrözte az eladási adatokat. Amíg éves szinten durván 230-250 millió televíziót értékesítenek összesen, addig 2017 volt az első esztendő, amikor ebből már egymillió darab OLED tévé volt. Ugyanakkor évről-évre több ilyen készülék talált gazdára. Erre tökéltes példa, hogy az LG-nek, mint a legnagyobb szereplőnek, hét évre volt szüksége ahhoz, hogy eladjon 5 millió OLED televíziót, viszont utána már csak két év kellett ennek megduplázásához.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
