Ivy Bridge (22 nm)

Az Ivy Bridge processzormagok a "tick-tock" stratégia "tick" állomásaként a 22 nm-es gyártástechnológiára való áttérés mellett nem sok változást mutatnak az előző oldalon ecsetelt Sandy Bridge-hez képest; konkrétan három fő újdonsággal találkozhatunk.

• A processzor új utasításokat kínál a 16 bites félpontosságú és a 32 bites egyszeres pontosságú lebegőpontos számok közti konvertáláshoz.
• Az RDRAND utasítás formájában nagyteljesítményű véletlenszám-generátort (Digital Random Number Generator – DRNG) kapott, amely 16, 32 vagy 64 bites számok létrehozására alkalmas.

• 
  [+]

• A legérdekesebb újítást a Supervisory Mode Execute Protection (SMEP) névvel illetett védelem jelenti, amely a következőt takarja: a processzor négyféle védelmi körbe (Ring0, Ring1, Ring2, Ring3) tudja sorolni a programokat aszerint, hogy azok mit tehetnek meg, mihez van jogosultságuk. A modern operációs rendszerek ezek közül legalább kétfélét használnak, ezek a felhasználói (User, Ring3) és a kernel (Supervisor, Ring0) mód. A felhasználói módban futó programoknak pl. nincs jogosultságuk közvetlenül hozzáférni a hardverekhez vagy módosítani a teljes rendszer futási körülményein, az ezekhez szükséges úgynevezett privilégizált gépi utasítások nem engedélyezettek, a program hibával leáll, ha ilyenre fut. Ezen utasítások csak kernel módban engedélyezettek, az ebben a módban futó programok (operációs rendszer, driver-ek, virtualizációs rétegek stb.) megbízható forrásból származnak. Ha egy program hozzá szeretni férni valamely hardverhez, pl. olvasni akar egy fájlt a háttértárról, akkor meghívja az OS megfelelő függvényét, amely ilyenkor átvált kernel módba, végrehajtja a kért cselekményt pl. a megfelelő driver segítségével, majd visszavált felhasználói módba, és a program futása folytatódik.

[+]

A kernel módban levő programkód viszont mindezidáig lefuttathatott csak felhasználói jogkörrel rendelkező programkódokat is, ennek megakadályozására született meg a SMEP: bár maga a kernel-módú kód megbízható forrásból származik, eddig sikerülhetett rávenni (pl. egy biztonsági rés miatt) arra, hogy futása átirányítódjon egy rosszindulatú felhasználói programra; bekapcsolt SMEP mellett viszont ilyen esetekben azonnal megáll a program futása, és elmarad a károkozás.

Mindezeken felül a Sandy Bridge-hez képest kisebb mértékű gyorsulás történt a következők miatt: javulás látható a mikrokód-alapú memóriamásoló és -inicializáló utasítások teljesítményében, 4 új utasítás segítségével gyorsítható az egyes programszálak privát adatait tartalmazó területre mutató FS és GS szegmensregiszterek elérése; a legnagyobb horderejű változás azonban az, hogy – az AMD Bulldozerben bevezetett Move Elimination-hoz hasonlóan, de annál általánosabban akár lebegőpontos, akár integer regiszterre – a regiszterből regiszterbe történő másolásokat a regiszterfájl saját hatáskörében elvégzi, ezen műveletek nem igényelnek végrehajtó egységet. Ezzel tovább okosodott ez az egység, mivel a Sandy Brigde-ben még csak a regiszterek nullázását végezte el önállóan.

A négymagos Ivy Bridge lapka felépítése [+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!