Vezérlés és extrák

A menürendszer nagy újdonságot nem fog okozni senkinek, aki már látott mostanában Samsung tévét. Bal oldalt a fő menüpontok kaptak helyet, és ezek alatt terülnek el maximum két lépcsőfok mélységben az egyéb opciók. Gyakorlatilag tehát minden elérhető két ugrásból, világos és átlátható rendszer, ráadásul piktogramok is segítik a felhasználó dolgát. Az elérési út az esetek túlnyomó többségében logikus, nagyjából ott van minden, ahol lennie kell. Ez elsőre nem tűnik túl fontos tényezőnek, ám a jelentőségére csak akkor figyelünk fel, ha egy elbaltázott modellbe futunk bele.

Gyakorlatilag ugyanez igaz a távirányító és a tévé elektronikájának reakcióidejére. Szerenécsére a C7000 jólesően, idegnyugtatóan gyors. Maga a távirányító igen pofás darab, fémes hatású borítást kapott, ráadásul az ál-érintőgombok tovább fokozzák az elegáns hatást. Kicsit futurisztikusan fest, de emellett egyedi, tehát pont passzol egy 3D tévéhez. Újabb piros pont, hogy a gombok háttérvilágítását sem spórolták le róla. Érdekes, hogy sok top gyártó ilyen piti dolgokkal nem törődik. Pedig igen jól jön ez, amikor éjfél felé valamelyik igényes műalkotásokat sugárzó adón az agyszívó démon beleszürcsölni készül a mellékszereplő fejébe, és muszáj lehalkítani a hangot, viszont az ember a lámpával mégse molyolna.

A fontosabb funkciók külön gombot kaptak a távirányítón, megtalálásukat kis ikon vagy felirat is segíti, a fogása is jó és jól is néz ki. Végre egy hibátlan kiegészítő!

Internet

Az már tavaly ilyentájt látszott, hogy a Samsung keményen rá fog feküdtni a különféle netes tartalmak megjelenítésére, és az ilyen jellegű szolgáltatások beemelésére. Bár a kezelőfelületet átdolgozták, és mostmár így egyszerre láthatjuk az elérhető alkalmazásokat, illetve az élő képet, a dolog még mindig nem az igazi. Túlságosan kevés tartalom érhető el egyelőre, és bár mondjuk a YouTube, a Picasa vagy az időjárás-előrejelző hasznos, ez még mindig nem elég, főleg, ha összevetjük azzal, hogy a konkurencia mit kínál. Egyébként a rendszer kimondottan egyszerűen működik, csak kapcsolatba kell hoznunk valamilyen úton-módon a lakásunkba futó nettel, és máris kezdődhet a móka.

Azért az tény és való, hogy internetes tartalmakat jobb számítógépen megnézni, mint tévén, és ez a jövőben várhatóan így is marad, amíg nem lesznek direkt televíziókra optimalizált és specializált alkalmazások, szolgáltatások.

A tévével elvileg Skype-olni is lehet, azaz videochatelni. Nagy izgalommal dugtuk be a webkamerát az USB portba, de sajnos nem működött a dolog. Utánanéztünk itt-ott, és úgy tűnik, hogy egyetlen modell, a Freetalk típusjelzésű kamera hajlandó támogatni ezt a szolgáltatást. Ez pedig a Skype-on keresztül rendelhető meg potom 150 dollárért, így ennek tesztelésétől most (is) eltekintettünk.

Médialejátszó

A dél-koreai konszern volt az egyik első cég a piacon, aki komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy a tévé multimédia-lejátszóként is funkcionáljon. Így aztán nem meglepő, hogy a C7000 is meglehetősen sokoldalú e téren.

Ha digitális képkeretként tekintünk rá, akkor csak JPG fájlokban gondlkodhatunk. Mint ahogyan azt már megszokhattuk, kulturált előnézeti képet kapunk, amelyek közül kiválaszthatjuk, hogy mely fotókat szeretnénk megtekinteni. Aktiválhatjuk a Slideshow funkciót, sőt pakolhatunk alájuk hangulatos zenét, és akár nagyíthatjuk is a képeket.

Amennyiben zenét szeretnénk rajta lejátszani, akkor sem jön zavarba a készülék, ráadásul MP3 és WMA mellett akár veszteségmentes Real Audio formátumban is fogadja a szobadiszkózáshoz kiválasztott dalokat. Más modellekhez képest extra, hogy itt kapunk egy külön equalizert, aminek azért túl sok hasznát nem vettük a satnya audioteljesítmény miatt. A modell képes arra, hogy a zenék mellett a könyvtárban található képeket, tehát mondjuk egy lemezborítót megjelenítsen. Nyilván nem lesznek sokan, akik azért vásárolnak egy ilyen szép nagy tévét, hogy MP3-lejátszónak használják, de azért hasznos kis kiegészítő ez.

Sajnos a készülék audiorendszere nem nagyon kápráztat el minket, ám ez már tulajdonképpen megszokott. A kétszer tíz watt ahhoz pont elég, hogy egy filmet megnézzünk, de zenehallgatáshoz már kevés. Bár elméletileg ebben a tévében is megtalálható a virtuális térhatású hangzást megteremtő technológia, de nagyjából olyan hatékonysággal működik, mint minden más esetben, szóval inkább ugorjunk!

Más gyártókkal ellentétben a Samsungnak nincsenek averziói az audiovizuális tartalmak lejátszása során. A médialejátszó minden ismertebb formátumot támogat, így például a nagyfelbontású MKV anyagok lejátszását is. A belső feliratokat is kezeli, sőt ezek méretén még változtathatunk is, viszont a külső feliratokkal már nem boldogul. Mint ahogyan azt a vállalat hazai képviseletétől megtudtuk, a készülék egészen pontosan a következő szabványok kezelésére képes: AVI, ASF, MKV, MP4, 3GPP, VRO, VOB, PS, TS, RMVB, FLV.

Allshare és Anynet+

A készülék képes az Anynet+ névre hallgató funkció kezelésére. Ennek értelmében képes minden ilyen tanúsítványt megkapott termékkel kapcsolatot létesíteni, és azok vezérelhetőek a tévé távirányítójáról. Gyakorlatilag kapcsolódó szolgáltatás az Allshare névre hallgató megoldás. Ennek segítsévégel olyan eszközöket, leginkább telefonokat lehet a készülékhez vezeték nélkül csatlakoztatni, amelyek kompatiblisek ezzel a rendszerrel. Így képes megjeleníteni a tévé SMS-eket, jelzi, ha hívják a felhasználót, naptárbejegyzéseket is kijelezhet, sőt módot ad külső adathordozóról származó multimédiás tartalmak lejátszására is. Egy újabb plusz, ha van olyan Samsung telefonunk, amely támogatja a Screen Share funkciót, akkor azt távirányítóként használva vezérelhetjük a tévét. Sajnos nálunk pont nem volt semmilyen olyan készülék, amivel kipróbálhattuk volna, hogy ebből a valóságban mi valósul meg.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!